Lóczi Lóczy Lajos: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének geológiája és morfológiája, 1. szakasz: A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
VII. Fejezet. A kréta szisztéma
A Balaton környékének geologiai képz ó'clményei. 224 a Pachydiscus Neubergicus HAUER-fajnak határozott meg, továbbá az Inoceramus Cripsii MANT.-Í és a Rhynchonella clandicans COQU. fajokat is fölismerte köztük. Az Inoceramus Cripsii A én is több helyen láttam a márgás mészkőben. A DARNAY-múzeumbeli többi felsőkrétakorú kövület lelőhelye ismeretlen, ez okból nem is nevezem meg őket. Nem ismerem annak a homokkőnek a helyét és helyzetét sem, amelyből PAPP K. Spondylus spinosus DEFR. és Cyclolites etlipticus LAM.-OÍ határozott volt meg. Egészben véve tehát a nagy vastagságú felsőkrétakorú márgás mészkő-komplexus Sümegen fossziliákban szegény. Fossziliái, valamint a gosaui emelet feletti helyzete a felső-senonba utaljak a sümegi márgás mészkövet is. o te A felsőkréta szintezéséről. £ Sí S Az ajkai és a sümegi krétaterület rétegeik minő^ ségére nézve meglehetősen különbözik egymástól. Ajkán ^ az urgon emeletbeli kaprotinás mészkő felett olyan fiatalképű, fossziliákat tartalmazó szénképződmény van, bogy PAPP KÁROLY hajlandó volt a danien 1 emeletbe helyezni az ajkai széntelepeket. Pedig csak ezek felett következik a túron emeletet jellemző gosaui-márgák összessége, amelyet hippurites-mészkő, mint legfelső tag takar. Ettől az átlagosan 80 m. vastagságú komplexustól, amely Ajkán a túron és a senon emeletet képviseli, a sümegi felsőkréta lényegesen különbözik. Az urgon emeletbeli kaprotinás mészkő Sümegen nincs képviselve. A felsőkréta hippurites-mészköve mintegy 50 m. vastagsággal nyitja meg a rétegsort Sümegen. Erre 15 m. vastagságban márgás mészkő és kékesszürke márga, temérdek gosaui tipusú kövülettel és vékony szénteleppel, következik. Harmadik tagul azután 100 m. vastagságban a felsősenonbeli, inoceramussal jellemzett márgás mészkő fejezi be a sümegi felsőkréta összességét, amelynek vastagságát 160 — 170 méterre merem becsülni. A Polány és Jákó vidéki felsőkrétarétegek tüzetes tanulmányozásától kell várni az ajkai és a sümegi felsőkrétarétegek jelentékeny fáczieszbeli különbözésének magyarázatát. 1 Földt. Közlöny XXXIII. köt. 1903. 221. old.
