Lóczi Lóczy Lajos: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének geológiája és morfológiája, 1. szakasz: A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
I. Fejezet. A paleozoos képződmények
13 .4 Balaton környékének geologiai képződményei. Mindezeken a helyeken erősen fillites, finom kvarczeres, világosszürke, barna vagy zöldes, mállott agyagpala az uralkodó kőzet. Barnásszürke, finomszemű palás kvarczhomokkő is közbetelepedik. Révfülöpről SZONTAGH TAMÁS barátom diabáztufát is hozott a palák területéről; magam is szedtem több heverő darabot a révfülöpi permi homokkőfolt nyugati szélén, közvetlenül a permi homokkő feküjéből. A felszínre a felújított szőlőtalaj forgatása következtében került legtöbb helyen a földesen mállott anyag. A mélyebb kutakból felszínre került anyag fénylő, kékesszürke, tí pusos, szericzites, fillites agyagpala;- a balatonfőkajárival azonos. Apró limonittá változott piritkoczkák és piczinyke veres szemek is bőven vannak benne; Alsóörs villatelepétől nyugatra, a lovasi szőlőkben gömbölyű kvarcz és földpátszemekből álló arkoza is szedhető a szőlőmesgyék kőrakásain. Egy ilyen arkozás homokkő darabot SCHAFARZIK FERENCZ barátom szíves volt tüzetesen megvizsgálni. 1 Koptatott kvarcz, orthoklász, plagioklász és kvarczporfir darabkákból állónak bizonyult. A czementje részint finomszemű kvarcz, részint pedig zöldes-sárgás, szerpentines anyag. Zöldes chlorit és apró muszkovit pikkelyek is mutatkoznak benne. Mindenütt bőven hálózza be e palákat a fehér és a fekete kvarcz, az utóbbi11. ábra. Alsóörs vidékének geologiai alakulása. 1 : 16000, 1 : 8000 (1:2). s—h fillites agyagpala, ji porfirdejkok, p permi veres homok, q" lösz, a alluvium. Kúthegyi kőfejtő. Somlyó. Alsóörs. 258 Balaton. SE ban szintén vannak fehér kvarczerezetek. A mereven töredező, okkerszemes, likacsos, fehér, mangándendrites kvarcz és a szívósabb, tömött, fekete kvarczitpala mindenütt, de különösen a paloznak—lovasi vízszélen, a Veresparton és a Telekfővonyón, Révfülöpön pedig a Fülöphegyen, a csapást követve, nagy mennyiségben erezi a fillitet. A túladunai neogénkorú lerakodásokban levő fekete kvarczitkavicsok eredetét, a fentebbiekből ítélve, a régibb harmadkorban nagy felszíni kiterjedésű fillittömegekből származtatom. A túladunai, különösen a vértesalji, felsőoligoczén korú, kavicsos homokkő nagyon sok fekete kvarczitot tartalmaz, de bőven van belőle a környékbeli mediterrán, pannóniai és posztplioczénkorú kavicsokban is. Révfülöpön, nyugatra a gőzhajóállomástól, azon a dűlőúton, a mely az országút nagy derékszögű kanyarulatához a víz szélétől felvezet, a permi veres homokkő feküjében erősen kvarczos a fillit; fillérnagyságú, laposra nyomott kerek kvarczlepénykék vannak a fillitben és első tekintetre fossziliákra emlékeztetnek. Még érdekesebbek és nagyobb jelentőségűek az alsóörsi (11. ábra) és az almádi fillitterületen levő kvarczporfir intruziók és porfiroid telepecskék, amiket nagy számban ismertem föl. Alsóörsön, a lovasi határtól a villatelepig, a csapás mentén több talajdudorodás, a mint a Bakonyban nevezik, börcz (= bérez) van; ezek arkozaszerű mállott anyagából sokat gyűjtöttem. SCHAFARZIK FERENCZ barátom, műegyetemi tanár 1 Id. h. 6. és 7. old.
