Lóczi Lóczy Lajos: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének geológiája és morfológiája, 1. szakasz: A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)

VII. Fejezet. A kréta szisztéma

A Balaton környékének geologiai képződményei. 209 Az édesvízi rétegeken nyugvó tengeri lerakódások három csoportjában BÖCKH és HANTKEN szerint a következő alakok találhatók: a) Az agyagos márgában : Cyclolites sp. Epiaster sp. Anomia Coquandi ZITT. Pecten oculte-striatus ZITT. Gryphaea vericularis LAM. Exogyra Astarlc taticostata ZITT. Corbnla aff. angustata Sow. Trigonia limbata D'ORB. Panopaea frequens ZITT. Modiola sp. Card in m sp. b) Márgás mészkőben : Lima Marticensis D'ORB. (Fehéres sárga lemezes, márgás mészkőben): Acteonella gigantea GOLDF. c) A hippurites-mészkőben: Hippurites cornn-vaccinum BRONN. Sümeg vidékének felsőkrétakorú rétegei. A túladunai síkságból, 28 kilométerre délnyugatra a Csingervölgy-teleptől, miként a Bakony előhegye, magánállóan emelkedik ki Sümeg és Csabrendek között a Sümegi hegy és a Rendeki-Csúcsoshegy (866 m.) platója. A Marczal-patak síksága felöl 200 m., a tapolcza-nyirádi dolomitfensíkból mintegy 150 m. a kiemelkedése. Ez a magános hegy az úrkút—csingervölgyi vidéknek morfologiai megismétlődése. A míg azonban azt mély völgyek és árkok szeldesik, a Sümegi hegy horsztként, mindennemű völgyület nélkül, tetőzi a Bakonynak fő-dolomit platóját, amely Tapolcza, Sáska és Nyirád felől, a Marczal folyónak és Lesenczei pataknak észre sem vehető vízválasztóján elterül. A veszprém—nagyvázsonyi dolomitplatónak körülbelül 100 m.-el mélyebben fekvő megismétlődése van itt. Neogénkorú tengeri-abrázió gyalulta simára ezt a 200 m. tengerszint feletti középmagassággal bíró lapályt is. A sümegi erdőtől északra a Lesenczeistvánd—Uzsa—Sümeg közti országút mellett a fent leírt

1 rhetiai fossziliás dolomitra, dachsteini-mészkőre és liaszrétegekre, amelyek összességét 150—180 m. vastagságúnak becsülöm, diszkordánsan következik reá a felső-kréta. Kelet felől, a Padrag—Szőcz—Halimba vidékétől idáig nyomozható és messze északra a fő-dolomiton transzgredáló, nummulites-mészkő takarja, lankás fekvésben felemelkedik a Rendeld Csúcsoshegy és a Sümegi hegy 366—317 m. magas fensíkjára és azt vastagon tetőzi, sőt északról a lapályon is körülveszi. Mediterránkorú rétegek foszlányai és kavicsmaradványai takarják kis foltokban a területet, nyugatról pedig a pannoniai-pontusi lerakodások környezik. Sümeg városának az uzsai űt melletti (104. ábra a 187. oldalon) köves legelőjén, amelyen számos kővágógödör van, fehér tömött hippurites-mészkő uralkodik. 1 Lásd fent a 185. oldalon. A Balaton tudom, tanulmányozásának eredményei. I. köt. 1. (Geomorf) rész. 14