Lóczi Lóczy Lajos: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének geológiája és morfológiája, 1. szakasz: A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
VII. Fejezet. A kréta szisztéma
A Balaton környékének geologiai képz ó'clményei. 20/ felső-krétarétegek nagyobb felszíni elterjedésűek és WSW irányú dőlésben magasra fölérnek. A völgyoldal csúszott, egyenlőtlen, lépcsős lejtőjű; a nummulites-mészkő is nagy rögökben aláomlott. Ennek az egyenetlen hegyoldalnak magasabb részein bukkannak elő a hippurites-mészkő padjai; jó magasan, a széntelepek fölött van szintbeli helyzetük. A Zichy-akna szállítótárnája (114. ábra) NW felé haladtában, a kaprotinás mészkő felett, a széntelepeket és a márgát metszette át, 850 méterrel tovább pedig egy dolomitrögöt ért, amelyben a víz eltűnik; ismét 250 méterrel tovább azután, sűrűn összetört márgát, széntelepeket és két hippurites-mészkőrögöt vágott keresztül. HANTKEN MIKSA, az ajka—csingervölgyI felső krétarétegekben két rétegcsoportot különböztetett meg. A kaprotinás mészkő feletti édesvízi rétegeket és széntelepeket tartalmazó alsó csoportot 25 szénteleppel, 2 m.-nyi művelhető vastagsággal. Ebből a csoportból származnak a S'roLiczKÁ-tól és TAUSCH-tól leírt, jól ismert édesvízi csigák és kagylók. Továbbá a felső rétegcsoportot, amely tengeri eredetű és fölfelé menve a következő három szintből áll: d) agyagos márgából; b) márgás mészkőből és c) hippurites-mészkőből. Ez egyszersmind a bányaművelés révén megismert rétegsor is. Figyelembe véve azonban azt, hogy minő kevés a természetes feltárás és mennyire omlott, csúszott rogyott térszínen vannak a fosszilis kibukkanások, az ajkai krétarétegek fentebbi szintezését és a gosaui rétegek közé való beillesztését végérvényesen megállapítottnak nem tekinthetem. íme dr. PAPP KÁROLY egy tartalmas ismertetésében, 1 paleontologiai alapon, az ajkai és homokbödögei szénpalákat a danienbe helyezte. A BÖCKH JÁNOS-ÍÓI és HANTKEN MIKSÁ-tól felsorolt kövületek, melyek HANTKEN szerint a széntelepek feletti márgákból származnak, ú. m. Cyclolites sp., Astarte latifrons DESH., Anomia Coquandi ZITT., Corbnla aff. angustata Sow., Pecten occnlte-striatus ZITT., Gryphaea vesicnlaris LAM., Trigonia limbata D'ORB., Panopaea freqnens ZITT. stb., azonban olyau gosaui emeletbeli fossziliák, amelyek szerint PAPP KÁROLY az őket tartalmazó rétegeket a túron emeletbe osztotta. Tüzetes vizsgálódásra érdemes tárgy annak megvilágítása, hogy minő módon szövetkezik a turoni típusú tengeri gosaui fauna, amelynek feküjében, a gosauivölgyben és Alsó-Ausztriában, valamint a Marosvölgyben és a Biharhegység nyugati tövében Nagybáródon, szintén vannak széntelepek, az ajkai szénpaláknak bámulatosan fiatalképű édesvízi lerakódásaival. TAUSCH rámutatott, hogy az ajkai édesvízi faunában tropikus Afrikának, Új-Kaledóniának, a Fidsi-szigetekn e k, Ausztráliának, Délamerikának, sőt mégaBajkáltónak most élő alakjaival közel rokonságban álló csigái és kagylói vannak. 2 Figyelembe veendő a péterváradi hegység dr. PETHŐ GYULÁ-tól 3 leírt hiperszenon faunája is. Felette sajnálatos, hogy a szerző korai halála következtében, ilyen irányú vizsgálódásai poszthumusz munkájában nem jelenhettek meg. 1 DR. PALFY MÓR : Alvincz környéke felső-kréta rétegeiről szóló munkájának ismertetése és méltatása ; Földtani Közlöny, XXXIII. köt., 1903. 216—221. old. Ebben a munkában megokolás nélkül van az ajkai szénpala a fedő tengeri márgák főié helyezve. 2 Über die Fauna der Nicht-Marinen Ablagerungen der Oberen-Kreide des Csingertales, p. 10; Abh. d. k. k. Geol. R.-A. Bd. XII és Über einige Conchylien aus dem Tanganyka-See und deren foss. Verwandte; Sitzungsb. d. k. Akad. der Wiss. (Wien) Bd. XL, Abt. I (1884). 3 Palaeontographica. Bd. LII (1906).
