Lóczi Lóczy Lajos: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének geológiája és morfológiája, 1. szakasz: A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
VI. Fejezet. A jura szisztéma
VI. FEJEZET. A JURA SZISZTÉMA. A Balatonfelvidéken a jura-szisztémának liasz-szekcziója jól van képviselve. Térképünknek azon részén, amely a Bakonynak délnyugati, a Kis-Alföldre szögellő kiágazását és előhegyeit ábrázolja, a jura szisztémának is több, kisebb foltja van megjelölve. Herendtől észak-északkeletre, a 402—438 m. magas Somhegy (Dirndlberg) a szentgáli vasúti állomás közelében 426—440 m. között kulmináló Tűz köveshegy, a liásznak legnagyobb tömegét foglalják magukba. A Feketehegy 648 m.-re felemelkedő magas horsztja, mely Márkó és Városlőd között észak felé a tájképet uralja, már túl esik térképünk határán. A herendi Somhegy a Feketehegy csapásirányába és NNW— SSE csapású rétegeinek déli folytatásába esik. A Tűzköveshegyen egy másik vonulat kezdődik, mely kisebb-nagyobb megszakításokkal Úrkútig terjed. A megszakításokat kréta-, eoczén- és neogén takarók okozzák, amelyek az összeforrt dachsteini- és liász-rétegek felett diszkordánsan fekszenek, de később eredeti telepedésükben maguk is megzavartattak. A kislődi Csalányosvölgytől kezdve Úrkútig, a liász-rétegek már csak a völgyek és árkok mélyén bukkannak elő kisebb foltokban nummulites-mészkő és mioczénkoru kavics-konglomerát között. A Som-hegy és a Tűzköves-hegy között is, közel 400 m. feletti magasságban mioczén-kavics és konglomerát foglalja el 5 l/ 2 km. szélességgel a Séd és Tornapatak közti vízválasztót. Ezen képződményekben bőven lehet fossziliákat gyűjteni és sok jó anyag van együtt az ottani alsó- és felső-liászból, a tithonból és a krétából fiókjainkban. Minthogy azonban a Zircz és Bakonybél vidéki Bakonyban van mindezen képződmények főelterjedése, nem volna helyénvaló, ha a most tüzetes tanulmányozás alatt levő bakonyi jura és kréta rétegeknek szélső kinyúlásait és magános felbukkanásait kikapnók és róluk eddigi tapasztalatainkat a képződmények fő zömének megismertetése előtt közölnők. Különben is BÖCKH JÁNOS a «A Bakony déli részének földtani viszonyai» cz. munkájának II. részében 1 bőven ismertette a liászt, a tithont és a krétát, mely Szentgál, Úrkút, Városlőd és Herend között több, nem nagy kiterjedésű, felbukkanásban és elég sokféle kőzetfáczieszben található. Sümeg közelében is kijelölte BÖCKH a liászt. Sümeg és Nyirád között az útkaparóház közelében a fehér brachiopodás mészkő egy kis foltjának 1 M. K. Földt. Intézet Évkönyve. III. köt. 1. füz.
