Lóczi Lóczy Lajos: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének geológiája és morfológiája, 1. szakasz: A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)

V. Fejezet. A felső triász

A Balaton környékének geologiai képz ó'clményei. 187 Waldheimia cf. Engelhardt

i? OPP

. alakokat ismerte fel. Ezek szerint az alsó-liasz -rétegekkel van itt dolgunk. Ezektől a liászkorú rétegektől fölfelé tartva az árokban, annak jobbján, az erdőperemen és a Kopaszhegy < Csapás »-án, amely egy irtáson keresztül az országút 207 m. magassági számával jelölt pontjára vezet, tömött szürke, fehér és vereses dachsteini-mészkő terül el; átterjed az országúton is csaknem a Marczalipatak árteréig. Nagy kagylóhéjak fehér metszetei vannak a szürke mészkőben. A dachsteini-mészkő igen széles a Lesenczei völgynek abban a mellékágában, amelyben a szürke bitumenes liasz-mészkövet és a dachsteini-mészkövet leltem. Az út melletti szőlőktől elfoglalt pannoniai-pontusi hátság keleti tövében is nyoma van még, sőt egy innét hozott heverő darab hierlatz típusú mészkőnek bizonyult. A lesencze-istvándi úton Sümeg felé haladva, tarka tűzkövet, majd zöldes, nagyon kovás márgát érünk el. Az utóbbi kicsinyke aptychus-okat tartalmaz. Tehát a Városlőd —Szentgál—Úrkút közti közép- és felső-liasz kőzeteit ismerjük itt fel. 104. ábra. Szelvény a telepedés kétféle értelmezésével Sümeg vidékéről. Mérték : az alapra : 1 : 36000, a magasságokra : 1 : 18000 (1 : 2). tg fő-dolomit, tg

í kösseni dolomit, tg dachsteini mészkő, íj liasz, íj

;lT

V alsó-liasz brachiopodás fácziesze, íj—a hierlatz-fáczieszű fehér brachiopodás mészkő, íj-—b tűzköves liasz, íj— c kovás márga aptychussal, felső-liasz, c

2 exogyrás mészkő (kréta), c

2

h hippurites-mészkő, cg gosaui-márga, cg inoceramus-tartalmú márgás mészkő, m

x nummulites-mészkő, mioczén kavics tugf pannoniai-pontusi rétegek. A sík tengernyeste térszínen rétegtelepedést meglátni alig lehet; a dachsteini mészkőben rétegdőlést mérni nem voltam képes. A világoszöld kovás márga az elhagyott mészégető kemencze körül a felső-krétakorú rudista (hippurites)-mészkövel rendetlen telepedésben érintkezik és khaotikusan össze van gyűrve. A 104. ábra alatti szelvénynyel gondolom a sümegi dachsteini-mészkő helyzetét a kréta-, liaszrétegek és a fő-dolomit mellett értelmezni. Figyelemre méltó a dachsteini-ibésznek szoros csatlakozása a liaszhoz, amelyből Úrkút—Szentgál vidéki rétegszövetkezet hasonmása Sümegnél világosan felismerhető.

1 A sümegi erdőnek északnyugati sarkában felbukkanó dachsteini típusú mészkövet VADÁSZ ELEMÉR úr, aki kérésemre az innét gyűjtött kőzeteket és fosszilis maradványokat megvizsgálni szíveskedett, az úrkúti Csárdahegyről tőle leírt

2 alsó liaszszal megegyezőnek mondotta. 1 Am. kir Földtani Intézettől kiadott 1 : 144000 mértékű D.,

r jelzésű geologiai térképen Sümegen a rhetiai' mészkő mellett a tithon emelet is ki van tüntetve. Boldog emlékű BÖCKH JÁNOS úrral több ízben tárgyaltam arról, hogy a régi mészégető kemencze környékén elterjedő zöldes kovás márgák, amelyeket ő az aptychusok alapján tithonbelieknek gondolt, nem azonosak-e a Gombás-puszta melletti felső liaszmárgákkal. Lásd ezekre nézve VADÁSZ ELEMÉR közléseit «A Déli-Bakony jurarétegei» czímű munka 25—26. és 29. old. ; Paleontologiai függelék. ! A Déli-Bakony jurarétegei 8. old.; Paleont. függelék.