Lóczi Lóczy Lajos: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének geológiája és morfológiája, 1. szakasz: A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
V. Fejezet. A felső triász
116 A Balaton környékének geologiai képz ó'clményei. 16/ Nucula cf. carantana BITTN., Sirenites subbetulinus FRECH, Trachyceras austriacum MOJS . találhatók benne. c) Violaszürke mészkő, sötétfoltos a réteglapokon szembetűnő breccsás darabkáktól. Vékonypados, egyenlőtlenül egybeillő hullámos rétegfelületekkel. Kevés tűzkőgumóval. Rhynchonella tricostata BITTN., Amphiclina squamula, Koninckina Leonhardi WISSM., Gonodus cf lamellosus BITTN., Trachyceras austriacum MOJS. a fossziliái. b) Sárgásszürke leveles márga és palás-agyag, kemény mészmárgalemezekkel, melyek belsejükben kékesszürkék. Anoplophora Pappi FRECH, Rhynchonella tricostata BITTN., Halobia rugósa HAU., Gonodus astartiformis MÜNST., Mysidia lithophagoides FRECH, Carnites fioridus WULF, Estheria Lóczyi FRECH találhatók benne. a) Vékony mészkőpadok palás-agyaggal váltakoznak, sárgásszürke, keveset apró gumós, sötétfolos márgás mészkő. Rhynchonella cf. tricostata BITTN., Waldlieimia (Cruratula) carinthiaca (ROTHPL.) BITTN., Trachyceras (Anolcites) Hofmanni BÖCKH, Tr. cf. Attila MOJS., Lobites delphinocephalus HAU. Legalul a világosszürke sárgafoltos mészkőben Chondrites-ägacskák, Amphiclina squamula BITTN., Daonella reticulata MOJS., D. cf. Pichleri GÜMB. A Chondrites-ágacskákkal borított mészkőréteg alatt, ettől elválaszthatatlanul telepedik Balatonarács és Felsőörs között az a tömeges világosszürke sárgafoltos, helylyel-közzel dolomitos mészkő, amelyet BÖCKH JÁNOS füredi-mészkőnek nevezett el. Közvetlenül a tridentinus-mészkövön fekszik. Ladini emelet. Fehér krétás és veres tűzköves Proarcestes subtridentinus-mészkő. Több helyen diabásztufás palás-agyaggal váltakozik. Ebben a szintezésben a—c BÖCKH JÁNOS felosztásának alsó, d—/.pedig a felső márgaosztályának felel meg. A noricumi emelet. A fő-dolomit. A magyarországi Középhegységnek legelterjedtebb és legmagasabbra emelkedő, legnagyobb térszíni tömegeket alkotó képződményéről az úgynevezett fődolomitról szintezést adni ezidőszerint még nem lehet. A régi fölfogás, amikor még a benne előforduló megalodus kőbeleket a dachsteini bivalvákkal azonosították, a rhetiai emeletbe helyezte a magyar középhegység fődolomitját csak a Vértesben különítették el a fölvevő magyar geológusok az 1 : 144000 mértékű F. 6. térképlapon az Esinoi-dolomitot. FRECH FR. kísérlete, amelylyel ezen munka palaeontologiai függelékében 1 a fődolomitot és a dachsteini mészkövet a még önmagában is bizonytalan osztályozásé noricum és rhetium keretében szintekre osztani igyekezett, még nem állotta ki a tűzpróbát. A következőkben csak adatokat és tényeket hordok össze a szintezés problémájának megoldásához, ezek hasznos motivumokul szolgálhatnak, de végső eredményre még nem vezetnek. 1 Új kagylók és brachiopodák. 120—124 oldal.
