Lóczi Lóczy Lajos: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének geológiája és morfológiája, 1. szakasz: A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
V. Fejezet. A felső triász
116 A Balaton környékének geologiai képz ó'clményei. 155 Tovább délnyugat felé, a Kisleshegy magaslatán lévő szántóföldön és a vászolyi Hűsösvölgy szőlőinek gyepüje mellett, a vörös tridentinus-mészkőnek teknőalakú helyzete van. A szántóföld két hosszanti, NW felé csapó szegélyén világosszürke, márgás mészkőlapok és hasadékos márgák vannak, vékony pados, gumós felületű, kissé tűzköves mészkő között. A szántóföld délnyugati szögletén, a kisleshegyi szőlőknek határán, 15°-al NE. felé hajló márgalapokra találtam, melyek a csopaki árokban levő estheriás márgával váltakozó és feküjökben levő márgás mészlapoknak hasonmásai. Az innét származó mészkőlapokon lévő fossziliákat a következő fajokhoz sorozom : Amblysiphonella Lörenthcyi VINASSA DE REGNY Spirigera (Athyris) sp. ind. (ex aff. indistincta BEYR ) Posidonia cf. wengensis WISSM. Mysidioptera sp. ind. Daonella Pichleri MOJS. (= D. obliqua MOJS.) Kicsiny Posidonia-féle alakok. Ezeken kívül még a BÖCKH JÁNOS-tói többször említett Avicula globulus WISSM. féle Estheria minuta-ra. emlékeztető kagylókat, a Coelostylina (?) sp. ind. ex aff. chrysalimun KITTL. csigát, az Arcestes cf. esinensis MOJS. töredékét és tömérdek apró Lobites cf. pisnni MÜNST. sp. átmetszetet találtam a kőlapokon. A szántóföld északkeleti szegélyén, délkeleti dőlésben tűzköves szürke mészkő között, márgás mészkőből Daonella cf. Pichleri MOJS. töredékeket találtam. A csopaki árok Tr. Aon KLIPT.-et tartalmazó rétegével azonosak ezek a mészkőpadok. BÖCKH JÁNOS, miként már szóltam erről, a füredi-mészkőnek Dörgicse körül is igen nagy kiterjedést tulajdonított. Az ő felfogásával szemben, a kisdörgicsei világos sárgásszürke márgaközökkel ellátott, vékony pados mészkövet, melyben a vidéknek legszebb szurdoka, szerényen a dél-francziaországi causse-okat utánzó Felső- és Kisdörgicse közötti szárazvölgy van, a Kőhegy alatti szakadék (88. ábra), a felső márgacsoport középső Tr. austriacum MOJS. zónáju mészkőtelepének tekintem. Legerősebb bizonyítékom ebben az a körülmény, hogy Alsódörgicsén a románizlésű templomrom börczén és a Gernye-dülőn tűzköves vörös tridentinus-mészkő van, felette, a temető felett, márga-gumós mészkő, a dörgicsei Apácska szőlőben, az Öcshegyen és az Öreghegyi erdő platójának északi laposain is drapszínű márgák bukkannak ki. Az apácskai szőlőkben 1907-ben ásott pincze gödréből kihányt márgában estheriát és posidoniat találtam. Ezek pedig vidékünkön annyira szintjelzők, hogy a fedőjökben levő kisdörgicsei Kőhegyet és sziklavölgyét a Trachyceras austriacum Mojs.-ot tartalmazó mészkőből állónak kell tekintenünk. Az Öregerdő fensíkján, a vászolyi Somostető előtti rétségig terjed a fekvő-márga és szélesen van elfödve a Kőhegy sárgásszürke, violafoltos mészkövétől, melynek vastagságát 20 m.-re becsültem. A mészkőnek lankás, 10°-os NW. dőlésű padjaiban a Felsődörgicse és Kisdörgicse közti kőfejtőkben Konincklina Leonhardi WISSM.-t és egy kagylótöredéket leltem, a melyben a Mysidioptera multicostata BITTN. maradványát sejtem. Erre a mészkőre a szürke és drapszínű márgák vastag komplexusa következik, Kisdörgicse hídjánál, a falu vízmosásaiban és Vászoly közelében a Megyeskútnál vannak benne feltárások. A Kisdörgicse feletti dombon, 20°-al délnyugatra dől a márga. A Somostető északi foka körül a karniai rétegek mintegy ívben kanyarodnak és ilyen elnyűlásban összegyűrvék. Dörgicsétől nyugatra és északra nagy löszfoltok fedik el a felsőmárgát; azonban Budavár, Szentjakabfa (90. ábra) és Csicsó körül a hegyhátakon