Lóczi Lóczy Lajos: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének geológiája és morfológiája, 1. szakasz: A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)

V. Fejezet. A felső triász

I 148 A Balaton környékének geologiai képződményei. átmenő mészkövet. Itt Trigonodus sp. ind., Gonodus cf. Mellingi HAUER

, valamint Pinna sp. nova ind.

1 maradványokat gyűjtöttem. Ez tehát a Sándorhegyi mészkő, mely itt azonban néhány méternyi vastagságra redukálódott és mintegy beleolvadt a fedőjében levő közbülső dolomitba, mely eleinte eléggé márgás és a márgarétegekben vész. A Kéki malom feletti forrásoknál sötétszürke, bitumenes palák és kártyakövek 3G°-al NNW. felé dőlnek. Innét a Nagymező fő-dolomit fensíkjának keleti peremét Balatonfüredig követve a drapszínű, márgaközös mészkőpadokat közbülső dolomitjukkal 15° WNW. irányú dőlésben látjuk. Kulisszaszerű 86. ábra. A Kékivölgy baloldali kővágója vékony mészkő- alól bugyannak fel és a VÖlgy padjainak gumós lapjáról, Balatonfüreden. x/2 nagys. SZÍklatorkában ÍS még nagy vízbőségű forráskútak vannak. A fő-dolomit a legfelső forrásnál, valamint a völgynyílásban is 25—30°-os NW. dőlésben takarja el a forrásszintet. A forrásoknak előbukkanása is bizonyítja a márgáknak völgyfenéki előfordulását és a fő-dolomitnak diszkordáns reájuk nyomulását. Azonban a Siskevölgy nyílásának bal sarkán a malom mellett kibukkanó dolomit, a 30°-os NW. dőlésben levő felső-márgán, valószínűleg karniai közbülső dolomit. BÖCKH JÁNOS itt a Peclen filosus HAUER kagylót tömegesen látta. A Nagymezőn vékonyréteges, palázott fő-dolomit van, rétegek fekvését ennélfogva jól lehet mindenütt méregetni. De éppen a mérések eredményei a fensíkon 1 Ugyanezt az alakot BÖCKH J. is több példányban szerezte.