Lóczi Lóczy Lajos: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének geológiája és morfológiája, 1. szakasz: A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
V. Fejezet. A felső triász
116 A Balaton környékének geologiai képz ó'clményei. 146 A völgynek jobbján lévő kőbányában 15—20 cm. vastag mészkőpadok vastagabb szilárd padokon, talán a füredi-mészkövön nyugosznak (84. ábra): a baloldali fejtőkben (85. ábra) a Tamáshegyre felemelkedő gumós, konkrécziós réteglapokkal (86. ábra) ellátott padokat fejtik, amelyek szürkésbarna leveles palásmárgával váltakoznak. Ezek a márgaközök 5—10 cm. vastagságot is elérnek. Vékony mészhártyák vannak bennök és picziny kagylócskákkal vannak teli. A kerek kagylócskák legtöbbnyire simák, ritkábban azonban estheriára utaló konczentrikus ránczokat viselnek. Szerfeletti vékonyságúkat tekintetbe véve, általános alakjuknál fogva az Estheria minuta-t lehetne megnevezni bennük. A fehér, mészhéjakkal teli palásagyag temérdek mészpikkelyei úgy tűnnek fel nekem, mint nagyobb estheriák, posidoniák vagy gonodusok embrionális költései. Valósággal nem vagyok képes biztosan megkülönböztetni a 84. ábra. A Kékivölgy jobb oldalán levő kőfejtő kőpadjai, Balatonfüreden. füredi-mészkő feletti márgás palás agyagban és a velük váltakozó mészkőlapokon lévő Estheria Lóczyi FRECH-et a laposranyomott posidoniák-tói, gonodus-októl, sőt a Hatohia rugósa-nak búbkörüli részeitől sem. Nyilt kérdésnek tartom tehát, hogy ezek a maradványok, amelyek ugyanazon rétegben találhatók, valóban külön állatalakok maradványai-e, avagy ugyanazon faj különböző életkorbeli állapotát képviselik? Az sem lehetetlenség, hogy a mészpikkelyek egy része anorganikus eredetű. Akárhogyan dőljön is el a kérdés, a Balatonfelvidéken az ú. n. estheriás márga nagyon jelentős az ő problematikus maradványaival, minthogy a felső márgák alsó részét határozottan megjelöli. A baloldali kőfejtő márgaközeiből valami meghatározhatatlan anolcites-féle Trachyceras-nak lenyomatát is hoztam. A mészkőpadok fekvése a Kékivölgy nyílásában levő kőbányákban 25—30°-os NW. felé. A Tamáshegy északi oldalán, a völgyi mészkőpadok csapásában márgás, gumós
