Lóczi Lóczy Lajos: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének geológiája és morfológiája, 1. szakasz: A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)

V. Fejezet. A felső triász

116 A Balaton környékének geologiai képz ó'clményei. 138 A fensík peremétől a fődolomit határáig 270-et léptem a dőlésirányban; ekként mintegy 250 m. szélesség felel meg a legfelsőbb, mészkőből álló rétegeknek, melyeket e helyen való legjobb feltárásukról Sándorhegyi mészkőnek neveztem. 28°-al számított közepes dőlésük mellett vastagságuk kb. 100—120 m. volna. Sárgán elmálló világosszürke, márgaközös lumasellás mészkőpadok, kimállott cidaristüskékkel fedett lapokkal, sötétebb sárgásszürke, tömöttebb mészkőlemezekkel váltakoznak. Legfelül, majdnem a fődolomit határán a Megolodus carinthiacus HAUER fehér kagylóival teli lumasella van a mészkőben. 77. ábra. Likacsos, bitumenes, lemezes dolomit a Sándorhegyről. A 288 m. magas arácsi Sándorhegy északi lankás lejtőjén, a mészkőnek csapása mentén egész a Nosztori-völgyig, kis kőfejtők sorakoznak. Ezek környékén a következőket gyűjtöttem:

1 * Thecosmilia (Margarosmilia) Zieleni KLIPST. * Terebratula julica BITTN. » var. Wöhrmanniana BITTN. f Terebratiüa piriformis SUESS mut. alexandrina FRECH Spirigera cf. (indistincta BEYR. és Wissmanni MÜNST.) 1 A *-al jelzett fajok PAPP KÁROLY, KITTL E., BITTNER S., FRECH FR., BATHER F. A. és VINASSA DE REGNY urak meghatározásaiból, a megjelölés nélküliek újabb gyűjtésemből származik.