Lóczi Lóczy Lajos: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének geológiája és morfológiája, 1. szakasz: A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
V. Fejezet. A felső triász
116 A Balaton környékének geologiai képz ó'clményei. 133 Wdldheimia {Cruratuld) Darnesi BITTN. Amphiclina squamula BITTN. brachiopoda-fajokat gyűjtött, melyeket BITTNER határozott volt meg A régi leletek között: Physocardia Hornigi BITTN.-t Megalodus carinthiacus HAUER-Í bőven Nucula strigillata GoLDF.-t és Macrod 011 juttensis BITTN.-t egy-egy példányban találtam. BÖCKH JÁNOS látogatása idején ez a hely valószínűleg sokkal világosabb feltárást adott; az ő tüzetes leírásából kitűnik, hogy a Nosztori-major felett, a völgyeloszlás orrán a forrásoknál következő rétegek vannak. Lent a völgyben sárgás márgásmészkő, meghatározhatatlan kagylónyomokkal; valamivel feljebb nagyon vékony rétegzésű, igen bitumenes mészpalák 25° NW felé dőlnek. Egy kis kúpon túl, melynek televény födte hátán sárga márgadarabok, Nucula-íélo. kagylókat tartalmaznak. A hegyorr lejtőjén följebb, mészkőpadok vannak kis Megalodus carinthiacus HAU . kagylókkal. A legfelsőbb márgás mészkőben BÖCKH J. Ostrea montiscaprilis KL.-t és terebratulákat, valamint kis megalodusokat talált. 2 Most ez a hely a marhajárástól szét van tapodva és védőerdővel borítva; azonban a major és a források közti völgyfenéken és a völgy baloldalán látható kőzetek BÖCKH J. rétegsorával jól megegyeznek. A Megalodus carinthiacus a Csopak és Arács közötti hegyhátról is elég sok példányban jutott BÖCKH kezei közé. Nyugat felé, az Országútnak azon a részén, ahol az a veszprémi fensíkra fölérkezik, sárgásszürke, márgás mészkőlemezek gyüredezve, vastagabb padokkal váltakozva láthatók az út mindkét oldalán. Tovább menve az erdőben, a Tódimező északnyugati erdőszegélyén, a márgákat és márgás mészkőlemezeket a közbetelepedett dolomittal együtt, jobb feltárásban láthatjuk. Alig 100 m.-re az úttól NE-re, az erdő kivágott nyiladéka alkalmas hely a rétegek keresztben való nyomozására. A Tódimező szántóföldjein pszeudoolithos mészkődarabok bekérgezett kövületszemekkel és ciciaris-tüskékkel hevernek az erdőszegélyen, egész a Paloznakról feljövő szekérútig ; ezek sárgásszürke, fehér, kalcziteres, márgásmészkövéből a következő maradványokat szedtem: Hasadékos, vékony lemezekbe elváló mészkő és dolomitos pad van ezen márgás mészkő között is, amelyet az említett erdőnyiladékban látni legjobban. Az erdőszegélytől mintegy 80 lépésnyire, északnyugati irányban kis emelkedése van a nyiladéknak, ezen 15° NW dőlésben néhány nagyon bitumenes, meszes dolomitpad van feltárva.Ebből a dolomitból: Physocardia Hornigi BITTN. Megalodus carinthiacus HAUER Megalodus cf. Lóczyi R. HOERN. fiatal bal Anoplophora (?) sp. ind. teknőjét Gervilleia sp. ind. 1 Brachiopoden der Alp. Trias ; Abhandl. der k. k. Geol. R. A. XIV. köt. 2 Déli Bakony; M. k. Földt. Int. Évkönyve. II. 105. (75.) old. Mysidioptera cf. Laczkói BITTN. „ incurvostriata BITTN. Terebratula piriformis SUESS. mut. Alexandrina FRECH Coelostilina sp. nov. ind.
