Lóczi Lóczy Lajos: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének geológiája és morfológiája, 1. szakasz: A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
V. Fejezet. A felső triász
A Balaton környékének geologiai képződményei. 131 Brairdia Dadayi Ms. Cytheridea subperforata Ms. » (?) problematica Ms. » spinosa Ms. » var. reniformis Ms. * Vadászi Ms. Cytheridea Csopakensis Ms. Cythereis rostrata Ms. Mindmegannyi raibli vagy inkább sct-cassiani faj. Ezek a márgák a füredi mészkőnek csaknem közvetlen fedőjében vannak, illetőleg azokon a daonellás, gumós, márgás mészkőpadokon nyngszanak, amelyekkel a felső márgacsoport kezdődik, s amelyekből egy Trachyceras Aon KLIPST. példány is előkerült. Az árokban ezeket a márgákat, csapás mentén lehet követni a tódimezői szántóföldekig, amelyeknek déli erdőszegélyén, a csákányhegyi mészkőfejtőkhöz közel, a halobiás és estheriás maradványokat és a Nncula cf. carantana BITTN. fajt találtuk. Északnyugat felé, az árok és az országút között vonuló erdős gerinczre felmenve, a régi zsidótemető felett sötétszürke, leveles palásagyagra akadunk, amelyet sötétbarnás, szürke, kissé márgás mészkő fed. Az útkanyarulat mellett a kőbányában vékonyabb és vastagabb, nullámos, gumós, egyenetlen réteglapokkal sztilolitosan összeilleszkedő mészkőpadokat látunk. Ebben a kőfejtőben LACZKÓ DEZSŐ egy nagyon jó Trachyceras austriacum Mojs. példányt talált; apró amphictina-ieknök is elég gyakran mutatkoznak a mészkőben. Fent a gerinczen pedig, mielőtt a mészkő a tódimezői dolomitba átmenne, az erdő közepén Atliyris goniocolpos FRECH és Spirigera (Athyris) sp. ind. maradványokat leltem. Abban az erdőcsíkban, amely a Tódimező szántóföldjein, a Csopak és Báloznák közti határon NW. irányban elnyúlik, a sötét, violásszürke, kalcziteres, bitumenes mészkőpad annyira tele van kövületekkel, különösen brachiopodákkal, hogy akár brachiopoda-lumasellának is nevezhetném. Főkép a Waldheimia carinthiaca (ROTH) BITTN. Cyrthina cf. Lóczyi BITTN. kis teknője Gervilleia angusta MÜNST. (?) és meghatározhatatlan apró brachiopodák, kagylók és csigák hemzsegnek benne. Ennek a mészkőnek heverő darabjait, amint az ekevas fölvetette őket, a szántóföldeken északkeletre és délnyugat felé az országútig lelhetni. Az országút mellett, közel a fensík magaslatához, bekérgezett szivacsok és bryozoákkal teli pszeudooolithos mészkőlapok is hevernek (75. ábra), melyeket a szántóvetők dobáltak ki. Visszatérünk azonban a Nosztorivölgybe. Az útkanyarulati kis kőfejtőtől, a major felé vezető út mellől 1906-ban, a völgysíkon készült halastavak gátjaihoz hordották a földanyagot. Ebből az országút és a major között jó feltárás támadt, a melyből meg lehet győződnünk, hogy a Trachyceras austriacum mészköve felett, amelynek vastagságát 10—15 m.-nél vastagabbra nem becsülöm, 250—300 m.-nyi szélességben megzavartság nélkül nyugszanak a 20—30° északnyugati dőlésű márgák. Sárgásszürke és drapszínű nagyon földes márgákkal kezdődik a feltárás; mind sűrűbben jelentkeznek benne vékony, márgás mészkőlemezek, melyek a lithografikus kőhöz hasonlók; a major előtt már sárgás márgásmésznek lehet a kőzet zömét nevezni. A majorhoz vezető út elején, a halastavak töltéseinek anyaggödreiben, FRECH FRIGYES meghatározása szerint, a következőket találtuk LACZKÓ Dszsö-vel: Gervilleia angusta MÜNST. Posidonia sp. ind. (?) Halobia rugósa GÜMB. Nucula cf. carantana BITTN. 8*
