Lóczi Lóczy Lajos: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének geológiája és morfológiája, 1. szakasz: A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
IV. Fejezet. A közép-triász
114 A Balaton környékének geologiai képz ó'clményei. 114 téből és némi buchensteini, meg kagylósmészanyagból való. A kavics itt részben az anyakőzetén fekszik. A Proarcestes subtridentinus-sz'mt tehát eléggé változatos kőzetekkel van képviselve vidékünkön. Valamelyes kivételképen szerepel még a vámosi Gyűrtető katrabóczai kőfejtőjéből származó sötét barnavörös, tűzkőben szegény, kissé márgás, fehér kalcziterekkel behálózott mészkő. Bőségesen találtunk itt kövületeket, különösen czefalopodákat, de gasztropodákat és kagylókat is; a fossziliák belseje és héja is fehér kalczitból áll. A vámosi Proarcestes subtridentinus rétegekbeli kőzetek fölöttébb hasonlítanak az Északi-Alpok ismeretes hallstatti kőzetfáczieszéhez. A Proarcestes subtridentinus rétegeknek tűzkőben bővelkedő, normális közelében, tehát a leginkább szembetűnő mészkőpadokban, — amelyek a térszín egyenetlenségeit, hosszant elnyúló bástyaszerű emelkedéseket, vagy hegytarajokat alkotnak, -—kövületeket csak elvétve lelhetni. A tűzkőben megfogyatkozó márgásabb kőzetekben a fossziliás helyek is csak fészkek, amelyeknek kimerülése után órákat lehet a keresgéléssel minden eredmény nélkül eltölteni. A tűzköves padok rossz termőtalajt adnak, ennek következtében erdős vagy cserjés területeknek maradtak. A bokrokkal borított, már messziről szembetűnő börczök Barnag és Nagyvázsony között jobbára tridentinus rétegekből valók (IX. tábla). Figyelmet érdemel, hogy a tűzköves tridentinus-mészkő nagyon redukálva ugyan, azonban típusos kemény vörös mészkőpadokkal, kicsiny foltokban és keskeny csíkokban izoláltan sok helyen felbukkan; így öskü, Hajmáskér, Kádárta 1 és BarnagVöröstó vidékén, továbbá .a litéri Nyergeshegy keleti lejtőjén. Vörösteerény területén a Romkút alatti völgyszorulatban, a csopaki káptalani erdőben (69. ábra), végre Örvényes és Balatonudvari között (V. tábla D, VII. tábla E szelvénye), Köveskállán (VI. tábla D szelvénye) vannak a tridentinus-mészkövek izolált, rögszerű kibukkanásai. Ezek közül legjobban megközelíthető a csopaki káptalani erdő északi peremén épp a Zala- és Veszprém vármegyék határán a veszprémi országúton fekvő kibukkanás. A litéri törés mentén itt hosszú vonalon a lemezes-mészkő érintkezik a fődolomittal. Az országút mellett azonban a középtriasznak nagyon megvékonyodott szintjei is beékelődnek a törésbe. Az országúttól nyugatra eső murvavágó gödrök egyikében a tridentinus-mészkőnek érintkezése a fődolomittal (60. ábra) jól fel van tárva. 69. ábra. A csopaki Káptalanerdő északi határán, a veszprémi országút melletti murvavágóban feltárt rétegek. 1 : 100. fi' felső seisi rétegek lemezes-mészköve, fi l v megyehegyi-dolomit, fi''' kagylós-mész, fi' tridentinus-mészkő, fi' fődolomit. 1 Ennek a három helységnek környékét LACZKÓ DEZSŐ tüzetesen ismertette (Veszprém városának és tágabb környékének geologiai leírása 42—67. oldalain).
