Lóczi Lóczy Lajos: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének geológiája és morfológiája, 1. szakasz: A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
IV. Fejezet. A közép-triász
A Balaton környékének geologiai képz ó'clményei. Ill BÄUM JÓZSEF tévedésből nevezte füredi mészkőnek. MOJSISOVICS a jelzőczédulák után irta le a STÜRZENBAUM-ÍÓI gyűjtött czefalopodákat mint a füredi mészkőbe tartozókat és FRECH FR. a mi kiadványainkban (Új Cephalopodák 50. old.) és ARTHABER a Lethaeában követte MOJSISOVICS lajstromát. Most már kétségtelennek tartom, hogy a Lec unites sibyllinus, a Joannites bathyotcus és a J. trilabiatus egyaránt a vörös tűzköves tridentinus padok feletti fehér krétás, márgás, gumós mészkövekből származnak. Régtől fogva lehetett itt az a kis kőfejtő, amelyből mészkőlapokat és márgát fejtettek. A fejtett követ a völgy mentén nem lehet elszállítani, mert nem vezet rajta végig út; hanem a Forráshegyen át hordották mindig Felsőörsnek. Szekerezés közben elég darab hullhatott szét az útnak kapaszkodóján a Reitzi rétegekre és a kagvlós-mészre is. Ekként magyarázom, hogy a részben ajándékozott, részben megkérdőjelezett példányok lelőhelyéül a Reitzi szint, sőt a L. sibyllinus-néA LACZKÓ tói a trinodosusszint vétetett. Az összehasonlítás azt bizonyítja, hogy a felsorolt fajok a magasabb tridentinus rétegekből származnak, amelyeket ennélfogva a Reitzi zóna kövületei közül törlendőknek tartok. A Ceratites Hantkeni példányokról kőzetük sajátosságánál fogva egyelőre csak kétségemet fejezem ki, hogy melyik szintbe tartoznak. Hasonló kifejlődésben, mint Felsőörsön, találta LACZKÓ DEZSŐ a Proarc. subtridentinus zóna magasabb rétegeit a Sólyi fenyvesben. Én pedig a Csopak és Balatonfüred közti Csákány- és Tamáshegyen, valamint a balatonudvari és Dörgicse közötti Lázhegyen, a Becseri-puszta közelében akadtam a tridentinus mészkő fehér, márgás telepeire. Alsódörgicsén a temető megett, a magas löszfal felett szintén láttam az Arc. subtridentinus vörös tűzköves mészkőpadjai fölött a világosszürke, violafoltos, apró kagylókat tartalmazó márgás mészkő darabjait. Normális kifejlődésükben tehát a változó vastagságú wengeni rétegek alul tűzkőgumós sötétvörös vagy szürkésbarna, ritkán kalcziteres, kemény mészkőpadokkal kezdődnek; ezekre fehér vagy világos sárgásszürkés márgás, gumós, kevesebb tűzkövet tartalmazó mészkőlapok következnek; legfelül keményebb sárgásszürke vagy violafoltokkal tarkázott, kissé márgás mészkőpadok helyezkednek el. Ezt a hármas kőzetkifejlődést csak a Csákány-, Péter- és Tamáshegyen sikerült világosan felismernem és a csapásmentén nyomoznom. A fogyatékos feltárások és az erdő a Proarc. snbtridentinus-X tartalmazó rétegekből legtöbb helyen csak a vörös tűzköves kemény padokat engedik szálban kibukkanni. A vámosi Gyűrtető, Katrabocza lelőhelyén és a vámosi Somhegyen márgásabb, tűzkőben szegényebb kőzetek tartalmaznak bőségesen kövületeket, mintha itt is a nem valami nagyon vastag szintnek felső részében volnának azok. Vannak azonban a Proarcestes subtridentinus zónának a normálistól eltérő helyi kifejlődései, amelyek mérlegelése érdekes következtetésekre indíthat. Különösen Szentkirályszabadján és Örvényesen van egy-egy feltárás, amely bővebb leírást érdemel. Szentkirályszabadja határában, a veszprémi országút mellett fekvő Cserhalmi pusztán 1907-ben nagy gödröket ástak márgafejtés czéljából (04. ábra a 96. oldalon). Lapos térszínen mélyednek ezek a gödrök, melyekben a Proarcestes subtridentinus merev, vörös, tűzköves mészkőpadjain keresztül jutottak le a márgára. A puszta épülete mellett az erdőcske északi szegélyéről régóta ismertük ezt a típusos mészkövet. A világosszürke, violafoltos, csomós réteglapokkal ellátott mészkőpadok márgás közökkel bírnak, vörös tűzkő is van bennük. A pusztai épülethez legközelebb
