Lóczi Lóczy Lajos: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének geológiája és morfológiája, 1. szakasz: A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)

IV. Fejezet. A közép-triász

107 A felsőörsi forráshegyi szelvényben feltárt szürkésfehér mészkőpadok fehér, hasadékos, krétás márgával rendetlenül váltakoznak (57. ábra a 81. oldalon; a márgák helye az említett kis kőfejtővel a szelvény x pontján van). Ezekből származnak azok a fossziliák, amelyeket FRECH FR

. mint a füredi mészkőből származókat sorol fel.

1 Ezen a helyen mérőszalaggal mértem a rétegek vízszintes kiterjedését és a 25° dőlésszög figyelembevétele mellett számítám ki vastagságukat.

1 A 11'8 m. vastagságú szilárd vörös tűzköves padok fölött még 24 m. vastagságban fekszik a szürkésfehér, hasadékos, gumós márgás mészkő, keményebb mészkőközbetelepedésekkel és gyér tűzkőgumókkel, miként azonnal kimutatom, ez a rétegöszlet is még a tridentinus-mészkőhöz tartozik. Fedőjében jól rétegzett likacsos dolomit 11 ° NW. irányú dőléssel nyugszik. Ez a dolomit sárgásszürke márgás közbetelepedéseket is tartalmaz és fokozatosan megy át az elmosódott rétegzésű, inkább palázott fődolomitba. 67. ábra. A tűzköves vörös tridentinus-mészkőpadok a felsőörsi Malomvölgyben a BÖCKH J.-féle szelvény felső végén. A fehér márgák és közbetelepedett mészkőpadjaik a wengeni rétegek jellemző kövületeit tartalmazzák. Ekként, az összesen 35"8 méter vastagságúnak mért Proarcestes subtridentinus rétegek nagyobb része (több mint a vastagság két harmada) nem kemény vörös tűzköves mészkőből, hanem szürkésfehér márgából és közbetelepedett szürkésfehér mészkőlapokból áll. Ezek a márgák BÖCKH JÁNOS felvétele idejében aligha lehettek még jól föltárva, minthogy a fent említett kis kőfejtőről sem ő,

3 sem TELEGDI ROTH LAJOS, aki a Forráshegy geologiai szelvényét ásatások alapján tüzetesen tanulmányozta, nem szól. A BöCKH-féle klasszikus szelvény leírásában 10-el vannak megjelölve a világosszínű mészkövek és márgák, melyeket ő hajlandó volt már a felső márgacsoporthoz számítani.

4 1 Új cephalopodák a Déli-Bakony buchensteini, wengeni és raibli-rétegeiből; táblázat az 50. oldalon ; Paleont. Függelék. - Lásd fent a 82. oldalon a felsőörsi klasszikus kagylós-mész-feltárás leírását. 3 M. k. Földt. Int. Évkönyve II. 67(37). és Földtani Közlöny. I. évf. 214. oldal. 4 I. h. 96. (66.) és 101. (71.) oldal.