Lóczi Lóczy Lajos: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének geológiája és morfológiája, 1. szakasz: A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
IV. Fejezet. A közép-triász
A Balaton környékének geologiai képz ó'clményei. 103 A balatonfelvidéki kagylós-mész és a buchensteini-rétegek szintezéséről. A kagylós-mész szintezését és paleontologiai jellemzését illetőleg még néhány az irodalomba került félreértést kell eloszlatnom: MOJSISOVICS E. «Die Cephalopoden der Mediterranen Triasprovinz» czímű nagyértékű munkájában (316 old.) a Mencshely—Csicsó közötti sárga lemezes mészkövet a Ceratites binodosus (= Rhynchonella decurtatd) zónába illesztett külön fáczieszként fogta fel; a mennyiben a Balatonicus balatonicus, Norites cf. gondola, Ptychites domatus, Pleuronautilus MOJS. és Pleuronautilus n. f. indet. alakokkal jellemzett rétegeket önálló csoportnak tekintette. Összehasonlítva ezen helyek kőzeteit, a veszprémi Alsóerdő, a vámosi Hegyesgyűr, a hidegkúti Recsekhegy czefalopodás kőzeteivel, mindezeket megegyezőknek találtam. Ezek a kőzetek azonban valamennyi balatonfelvidéki kagylós-mész-kibukkanásban a de cur tata-zóna felett helyezkednek el, tehát nem sorozhatok az ezzel egyértékű (szinonimás) binodosus-zónába. Mojsisovicsot az ejthette tévedésbe, hogy BÖCKH János a Vörösberényen a megyehegyi-dolomit legfelsőbb, sárgásba játszó márgás részeiben találta a fíalatonites balatonicus-1. 1 Köveskálláról szintén felemlíti BÖCKH a B. balatonicus fajt és pedig a Ptychites domatus és Norites cf. gondola fajokkal együtt. Azonban nem a brachiopodás decurtata zónabeli recoarói mészkőből, hanem egy ettől különválasztott setétszínű, igen bitumenes, lemezes mészkőből származtatja 2 az itt bőségesen talált czefalopoda-maradványokat. Miután a Mezőmái feletti Horoghegy északnyugati laposán újabb időben szőlőt forgattak, ennek talajából sok czefalopodával teli, sárgára mállott, márgás mészkődarab kerül elő. Világosan láttam, hogy ez a czefalopodás mészkő a brachiopodás mészkő felett van (59. ábra a 83. oldalon) és egyéb kövületeinél, köztük a Daonella Sturi-nál fogva is a trinodosus zónába tartozik. Mojsisovics-nak idézett táblázatos szintezése okozta a Lethaea geognostica II. Mezozoicum. 1. köt., 420. oldalán ARTHABER-től közölt téves szintjelzést, amelyben a Ptychites domatus HAUER fajt a megyehegyi-dolomitba illeszti, holott az a Balatonit es balatonites-szel együtt a trinodosus zónába tartozik. A Lethaea geognostica-nak egy másik téves állítása a veszprémi Alsóerdő törpe kagylós-faunájának beillesztése a brachiopodás-mészkőbe, vagyis a Rh. decurtata zónájába. Fent már rámutattam és alább is megismétlem, hogy ez a törpe fauna a trinodosus zónában mindenütt jelen van, sőt a buchensteini és a wengeni rétegekben vagyis a Track. Reitzi és az Arc. subtridentinus zónában is feltalálható. A Balatonites balatonicus faj a megyehegyi-dolomitban egyetlen egyszer fordul elő. A Megyehegy keleti oldalán a Romkút alatt nagyon csekély vastagságban bukkan elő a megyehegyi-dolomit és a fődolomit között a közbeeső rétegsorozat. A kagylósmészre és a tridentinus-rétegekre egészben 50 lépés (37—38 m.) dőlésmenti szélesség 1 Déli-Bakony 49(19). old. továbbá 62(23). old. 2 Déli-Bakony 74(44). oldal.
