Lóczi Lóczy Lajos: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének geológiája és morfológiája, 1. szakasz: A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)

Bevezetés

BEVEZETÉS. Ha van vidék, amely megfigyelésre és aziránt való elmélkedésre ösztökél, hogy miként keletkezett, úgy a Balaton és távolabb környéke az. Nagy síkságokkal környezve a kis és a nagy Magyar Alföld Keszthely—Tapolcza vidéki és Székesfehérvár— Mór — Kisbér közötti összeérésein középmagasságú erdős hegység: a tágabb értelemben vett Bakony emelkedik, ennek tövében Közép-Európának legnagyobb tava nyúlik el. Délről sárgafölddel borított halomvidék kíséri a tó derekát és mintegy összeköti a Bakonyt a Pécsihegységgel. Északnyugaton pedig a somogyi halomvidék — amely nem sokkal alacsonyabb a tó északi partjain emelkedő veszprémi triaszfensíknál — átellenében a Bakonytól Győrig terjed a fiatalabb harmadkori halomvidék, Pannonhalma körül Magyarország czímerének hármas halmát adva, amelynek közepén, mint az apostoli kereszt, áll az ősi pannonhalmi főmonostor vára. A Balaton környékének első számottevő földtani ismertetését BEUDANT franczia tudósnak köszönhetjük. Körülbelül 100 év előtt 1818-ban BEUDANT F. S. a franczia király mineralogiai kabinetjének aligazgatója XVIII. Lajos bőkezű támogatásával Magyarország beutazására indult s utazási tapasztalatairól „Voyage minéralogique et géologique en Hongrie pendant l'année 1818" czímmel 1822-ben egy háromkötetes tartalmas munkát írt, amelynek 4-ik kötete térképeket és szelvényeket tartalmaz. BEUDANT a királyához szóló ajánlásban megköszöni uralkodója bőkezűségét, amellyel lehetővé tette neki Magyarországnak: ennek az addig olyan kevéssé ismert államnak meglátogatását, amely pedig ugyancsak megérdemli a megismerést, nemcsak ásványkincseinek természeténél fogva, hanem az új kontinens több hírneves vidékeivel való analógiája miatt is. A pompás munkában először olvashatta a tudós világ hazánk pontos földrajzi leírását. Állami instituczióink, történetünk, közéletünk, néprajz, közigazgatás, közművelődés és közgazdaság alapos informácziók szerint vannak az első kötetben leírva. Hat oldalon fel vannak sorolva a Magyarországról szóló régibb munkák is. Ezek között találjuk: A Balaton tudom tanulmányozásának eredményei. I. köt 1. (Geomorf I rósz. 1