Szemán Attila: Bányászattörténeti tanulmányok (Rudabánya, 2009)

A bányászkapáról

monnak I. Ferdinánd adományozta a nemesítését és címerét Prá­gában. Egy régebbi többszerzős munkánkban szerzőtársam Oeder Simon névvel 1560-ra datálta a címeradományozást, és a címerben a keresztezett bányászék és kalapács mellett két csákányt írt le. 29 Ez a címerleírás egy Selmecbányái kőfaragvány alapján történt, melyen az egyik szerszám - talán sérülés miatt - nem volt egyér­telműen meghatározható formájú. Két csákányt azonban fölösle­ges lett volna egy címerben ábrázolni. S valóban, az Oeder Vid nevű családtag morvaországi síremlékén levő címerben (16. ábra) kétségtelenül egy csákány és egy kapa látható. 30 Az 1563-es cí­meradomány bélabányai városi címerében ugyancsak a négy alap­vető szerszámot találjuk (17. ábra). Ezt a címert ábrázolták az 1652-es bélabányai dísz-bányászkalapácson is (18. ábra). Egy bá­nyapénz, ami 17. vagy 18. századi lehet, szintén bemutatja a leg­fontosabb bányászszerszámokat egy csokorban: köztük van az ék, a kalapács, a csákány és a kapa, ráadásul még a feszítővas is (19. ábra). A régészeti anyagban ugyancsak ezek a szerszámok kerül­tek elő a középkori bányákból. Jelkép-mi voltuk tehát nem furcsa, hanem nagyon is kézenfekvő. Előfordul azonban az is, hogy a bányászkapa a címerben ön­magában utal bizonyos bányász vonatkozásokra, jelképes értelme tehát nem lehet kétséges. Ilyen például a Grueber Thomas számára //. Rudolf császár által 1604. október 30-án adományozott címer, melyben egy vállán hegyeskapát vivő alak látható. Ennek a ruhá­zata egyáltalán nem utal arra, hogy paraszt lenne, sokkal inkább bányásznak néz ki, ami a magyarul bányászt jelentő Grueber név­vel összevetve nyilvánvalóan névcímert mutat (20. ábra). 31 Hasonlóan állunk a Hauer család 1751. április 10-én kiadott cí­merével. Ennek az 1. és 4. mezejében, valamint a jobb oldali si­sakdíszben egy magyar ruhás harcost látunk sujtásos kék menté­Benke István - Káplánné Juhász Márta - Szemán Attila, 2001. 416. p. Stépán, Václav: Podnikatelsky rod Ederu ze Stiavnice. = Zborník Slo­venského Banského Múzea 13. Banská Stiavnica, 1987. 169-202. p. A boskovicai előnévvel Eder Vid sírkövén látható címer: 191. p. Nyulásziné Straub Éva: Öt évszázad címerei. Budapest, 1987. 249. p. 218. sz. címerrajz és adatok.

Next

/
Thumbnails
Contents