Szemán Attila: Bányászattörténeti tanulmányok (Rudabánya, 2009)

A bányászkapáról

típust nevezi bányászkapának (1. ábra). 3 Sőt az ércelőkészítést és a kohászati müveleteket ábrázoló metszetein is a hegyeskapa jelenik meg. Egyedül a 172. számú metszeten (2. ábra) találunk „E" jel­zéssel egyenes élü kapát (3. ábra), amit a képaláírás vas kaparóka­pa, németül die eiserne Krücke megnevezéssel illet, s csak a mo­dern német kiadás szerkesztője teszi mellé zárójelbe a Kratze ne­vet. 4 A szöveg szerint ezt az eszközt egyértelműen a szeren mosott anyag durva maradékának kihúzására használták. Az ugyancsak 1556-ból származó Schwazi Bányakönyv (Schwazer Bergbuch) szintén a hegyes bányászkapát (Kratze) mutatja be. 5 A bányákból előkerült régészeti leletek is többnyire ennek fe­lelnek meg. Podányi Tibor régi rudabányai bányászszerszámokat leíró tanulmányában nagyszámú háromszög, illetve levél alakú ka­páról számol be, melyeket a termeivény összegyűjtésére és kosa­rakba, teknőkbe való bekaparására használtak. A háromszögűeket középkorinak, a levél alakúakat újabbkorinak tartja. 6 Az előbbiek­re példa az általam néhány éve közölt, legkorábban a 15. századra datálható gyalári bányászkapa (4. ábra). 7 Az újabbakra vonatkozó utóbbi megállapítás pedig egybevág Litschauer leírásával - melyet a későbbiekben idézni fogok -, aki szív alakúnak nevezi a hegyes bányászkapát, s ezt a szív alakú formát ábrázolja Delhis is bánya­Agricola, Georgius: De re metallica libri XII. Tizenkét könyv a bányá­szatról és kohászatról. Szerkesztette, a bevezetőt, a tanulmányt, a láb­jegyzeteket írta: Molnár László. Budapest, 1985. OMBKE. 72. ábra, 172. p. (A továbbiakban: Agricola, 1985.) Georgius Agricola: De re metallica libri XII. (Bergbau und Hütten­kunde, 12 Bücher.) Übersetzt von G. Fraustadt. Hrsg. H. Prescher. Ber­lin, 1974. 419. (A továbbiakban: Agricola, 1974.) Schwazer Bergbuch 1556. A szöveget gondozta: Heinrich Winkelmann. Bochum, 1956. 138. p. Podányi Tibor: A régi rudabányai ércbányászat. = Rudabánya ércbá­nyászata. Szerk.: Pantó Endre, Pantó Gábor, Podányi Tibor, Moser Ká­roly. Bp. 1957. OMBKE. Szemán Attila: A gyalári (Ghelar) bányászszerszámok keltezéséről. = Communicationes Archaeologicae Hungáriáé 1994-1995. Bp. 1996. Magyar Nemzeti Múzeum, 255-265. 2. a, b kép.

Next

/
Thumbnails
Contents