Szemán Attila: Bányászattörténeti tanulmányok (Rudabánya, 2009)
Újabban előkerült középkori bányászszerszámok Rudabányáról
egyszerűen fenéknek fordítani mégsem szerencsés. Minthogy azonban Agricola az aknák fenekének megmunkálásáról beszél velük kapcsolatban, elfogadható a fordítás. Egyáltalán nem biztos viszont, hogy a két nagyobbik szerszámot általánosan használták a bányászatban. Ezekből a szakkifejezésekből ugyanis az Agricola művével egykorú Schwazer Bergbuch XA és az 1743-as német nyelvű chemnitzi bányászati szótár 15 egyaránt csak a bányászéket (Bergeisen, ill. Stufeisen 16 ) és a réselőéket (Ritzeisen) ismeri, a fenékvasat (Sumpfeisen) azonban egyáltalán nem. Felmerül a gyanú, hogy általánosságban csak egy kisebb és egy nagyobb hasonló szerszámot alkalmaztak, s közülük is a kisebb, a bányászék volt a gyakori, mindennaposán használt eszköz. Összefoglalóan tehát nagy bányászéknek is hívhatjuk őket, különösen akkor, ha kopottságuk és megformálásuk miatt esetleg nem is lehet biztosan besorolni valamelyik csoportba a leleteket. Jelképi oldalról nézve is igaz az, hogy a bányászék önmagában, kalapács nélkül nem fordul elő sehol - én legalábbis különállóan még nem láttam a magyar bányavárosi, illetve bányász családi címerekben. Ha hasonló formájú eszköz önmagában fordul elő, az csakis csákány lehet! A német kifejezés sem jelöl csákányt, hiszen a csákány megfelelője az első német kiadásban Keilhaue, a latinban ligo. Az ép bányászék arányai a nyéllyuktól a hegy felé és a fokig nagyjából azonosak, bár Agricola - noha új szerszámokat mutat be - a fokot kicsit rövidebbnek ábrázolja (8. kép). 17 Kopott szerszám esetében a fok felőli rész ugyan rövidülhet, de kisebb mértékben a hegy felőli rész is rövidül a fok kopásával párhuzamosan. Minthogy a bányászék acélozott hegye munka közben a kemény kőzetek miatt gyakran letörött, ezért szíjra fűzve mindig többet vitt magával a bányász egy műszakba. Ez volt a leggyorsabban fogyó bányász munkaeszköz, amit a 15-16. században magyarul gyakran 14 Schwazer Bergbuch, 1556-1956. 141-142. p. 15 Minerophilo Freibergiensi: Mineral- und Bergwercks-Lexicon. Chemnitz, 1743. 450. p. 16 A Schwazer Bergbuchban a Bergeisennek a Stufeisen kifejezés felel meg. 141. p. 17 Agricola, 1556-1985, 69. sz. ábra
