Szemán Attila: Bányászattörténeti tanulmányok (Rudabánya, 2009)
A magyarországi bányászegyenruhák történeti rétegei
vázolt fejlődési vonulatot erősíti, hogy a „Bieberstollen" nevü ruha számomra csak a Leobeni Egyetem mai, illetve régebbi viseleteiből ismert. 45 Napjainkban ott egy kissé modernizált aufhauert értenek alatta. A 19. második felére kialakult aufhauer kifejezetten díszruha, és akárcsak a bányainget, használják a bányatisztek, azaz bányamérnökök, ritkábban a Selmecbányái akadémiai, majd főiskolai hallgatók is. Persze voltak változatai: egysoros gombolása, derékba szabott, hátul átfedős hasítékkal készült kabát; a vállon, valamint a felkaron tömött, a felkaron, az ujjak végén és az állógalléron bársony borítás; a felkarokat kettős szögletes arany zsinór díszíti, a balvállon hasonló anyagú vállzsinór, melyet a gallér mellett kis bányászgombbal fognak le stb. Ez az ún. lovassági vállzsinór, mely a katonaságnál az előkelőbbnek számító hadtest megkülönböztető jegye volt. A szintén meglevő vállperecek viszont a gyalogsági egyenruhák jellemző tartozékai voltak. Elöl keményített, zsebek nélkül készült, s a belső zseb is csak idővel jelent meg rajta. Csákóval, karddal és fehér kesztyűvel viselve ez volt a magyarországi bányamérnökök igazi díszruhája (33. kép) 46 Aufhauer, Bergkittel, Gruben a bányászhallgatók viselete, de közülük a gruben csak társasági, és így közelebb áll a munkaruhához. (Kialakulásukról fentebb már szóltunk.) Az aufhauer és a bergkittel, azaz bányaing a bányamérnökök díszruhája volt. Feltehetően mint nagyestélyi és kisestélyi különült el ruhatárukban a két egyenruha. A szabásuk egyre jobban egységesült, de pontos meghagyások és leírások, mint pl. a katonai egyenruháknál, úgy tűnik, nem érvényesültek, csak a típus volt körülírható. Feltehetően viszonylag laza leírás alapján készültek, s miként a gruben, más-más időszakok többé-kevésbé különböző darabjait használták párhuzamosan. A díszzsebek gombsorai eltérő irányokban léphettek fel, egy vagy két belső mellzsebbel készültek, és a 20. században előfordult, hogy a kézelő és gombsor csak 4-4 gombból állt. 45 Reitz, Arno Wilhelm: Lebendige Tradition, Traditionspflege an Montanuniversität = 150 Jahre Montanuniversität Leoben 1840-1990. Szerk. Sturm, Friedwin. Graz, 1990. 729. p. 3. kép 46 Bersch, Wilhelm 1898. 335. p.
