Szemán Attila: Bányászattörténeti tanulmányok (Rudabánya, 2009)

A magyarországi bányászegyenruhák történeti rétegei

19. század elején eredetileg nyilván nem csak a bányászhallgatók társasági viselete volt, hanem Selmecbányán (is) elterjedt alsó-ma­gyarországi bányászviselet. Alighanem egy selmeci munkaruha-tí­pusból, a bányászzubbonyból alakult ki. Erre utal a 19. első felé­ből ismert rövid formája (31. kép), 39 anyaga (barhent) és eredeti­leg gombos kézelője. A gallér és a kézelő bársonyozása sem volt még meg ebben a korai időszakban. Bizonyos, hogy a későbbiek­ben a selmeci bányászok is viselték, párhuzamosan a hallgatókkal. A század végén már inkább az akadémikusok hordták, de dolgozó bányászokon is előfordult. Az aufhauer, bányaing (Bergkittel) volt a díszruha, míg a gruben a bányászhallgatók társasági viselete, és így közelebb áll a munkaruhához. Neve „bányajáró ruhát" jelent. 40 3. Fehér zubbony, fehér térdnadrág és zokni, csatos cipővel. A fekete nyakkendő hasonló, mint a magyar ruhásé, de rövidebb, csokornyakkendő-szerű. Ezt hívták német viseletnek, s a század vége felé már csak ritkán hordták. Minden valószínűség szerint a Miksa-féle bányászruha, a már ismertetett hosszú zubbony utódja. A bányásztemetések alkalmával például hagyományosan ilyen vi­seletben vitték a koporsót. 4. Fekete bányaing (Bergkittel), fekete pantalló, ellenzős keményített fekete sapka. A bányaing már a 18. században megjelent Magyarországon. Eredete egyértelműen a szász (freibergi) bányászathoz kapcsolható. Jellegzetessége a cak­kos vállgallér, mely Faller szerint a régi csuklya maradványa, va­lamint a függőleges, vagy ahhoz közel álló bevágású mellzseb, ami több gombbal záródik. Egykor munkászubbony volt, s a 19. század első felében is használták még ebben a funkcióban. A ké­sőbbiekben fekete gyapjúszövetből, bársonydíszítéssel készítették, és így díszruhává vált. Jóval olcsóbb volt mint, a később tárgya­landó aufhauer. Viselték a bányatisztek, az akadémiai hallgatók, 1839-ből származó vízfestmény a Központi Bányászati Múzeum gyűj­teményéből. A grubennel részletesen már foglalkoztunk korábban: Szemán Attila ­Méri Edina: A bányászati felsőoktatás tanulóinak reprezentáns ruhada­rabja, a „gruben". = Textil- és Textilruházati Ipartörténeti Múzeum Év­könyve 9. Bp. 2001. 57-69. p.

Next

/
Thumbnails
Contents