Csiffáry Gergely: Az ércbányászat története a recski Lahócában (1850-1979) (Rudabánya, 2009)

Az üzem élete 1945 után

nyarán a recski dolgozók segítették a Recsk - Kisterenye vasútvonal helyreállítását, valamint a Mátrán keresztül vezető villamos távvezeték újjáépítését. 1945. augusztus 5-én megindult a rendszeres vasúti forgalom a Recsk - Kál - Kápolna vonalon.

181 A vállalatnál 200 munkás háromnegyedévig dolgozott az üzem rendbetételén. 1945 augusztusára úgy a bányában, mint az ércelőkészítőben már annyira előrehaladtak a termelésre való felkészüléssel, hogy aktuálissá vált az üzembe helyezés. 1945. augusztus 25-én Bánky Kálmán műszaki tanácsos, üzemvezető elkészítette a bánya 1945. szeptember 1-től december 31-ig szóló üzemi tervét is. 1945 novemberében csak akadozva indult meg a termelés, miután hiányoztak a megfelelő kenőanyagok és a laboratóriumi vegyszerek. A bányában a teljesítmények a háború előttinek a felére estek vissza, mivel a régi dolgozók egy része 1945 tavaszán, a földosztáskor földet kapott, és otthagyta a bányát, ezért a napi termelés csak 90-1001 volt.

182 A normál üzemmenetet egy váratlan munkabeszüntetés szakította meg. Alighogy az 1946. augusztus 1-én kibocsátott új forint megjelent, adódott egy kellemetlen probléma. Még nem tudtak elegendő pénzforgalmi mennyiséget kiszállítani a bankokhoz és a fizetőintézetekhez, emiatt a bányászok az 1946. augusztusi elszámolásukat nem kapták meg az új pénzben. Ezért tiltakozásul 1946. szeptember 17-én a bányászszakszervezet helyi vezetősége valamennyi dolgozó számára nagygyűlést szervezett. Másnap délelőtt 11 órakor újabb gyűlést tartottak a Bányászotthonban, amelyen a sztrájk mellett döntöttek.

183 A munkabeszüntetés 1946. szeptember 21-22-én zajlott le, egy időben az egercsehi szénbányánál szintén hasonló okok miatt kitört sztrájkkal. Az 1945 novemberétől akadozva induló bányászat kezdetben csak 1892 t nyersércet adott, amiből 203 t kollektív színport állítottak elő. Folyamatos munka mellett 1947-ben már 37.212 t nyersércre és 3691 t színporra emelkedett a termelés.

184 Az 1946-1947. években, az ipar átszervezésének idején az igen szerény keretek között folyó ércbányászat fejlesztése háttérbe szorult. A bánya 1946 őszéig az Állami Ércbánya és Kohóművekhez, majd a Magyar Állami Szénbányákhoz, 1947. május 1-től a Nehézipari Központ kezelésében levő Diósgyőri MÁVAG-hoz csatolták. Recsk az utóbbinak lett az egyik fióküzeme, Gyöngyösoroszival együtt. 1948. május 1-től a recski vállalatot az új Iparügyi Minisztérium Bányászati Osztálya irányította. A megszűnt gyöngyösoroszi ércbányának minden felszerelését (csillék, szál1 HML V-271/9. Recsk község dobolási könyve 1944.

1. 1. - 1946. XI. 24. 2 KUN Béla 1989. 212.; NAGY József 1970. 56. 3 HML V-271/9. Recsk község dobolási könyve 1944.

1.1. - 1946. XI. 24. 4 SZIGETI Károly 1978. 22.