Csiffáry Gergely: Az ércbányászat története a recski Lahócában (1850-1979) (Rudabánya, 2009)

A Recski Magyar Királyi Ércbánya (1926-1944)

1940-től a bánya- és a társpénztár orvosa dr. Török Árpád, akinek a rendelője saját röntgenkészülékkel volt felszerelve. 1939-ben ő diagnosztizálta az első szilikózisos beteget Recsken. A kór megelőzésére 1940ben az Iparügyi Minisztérium rendeletére minden 3 évnél régebbi vállalati dolgozót szilikózis-vizsgálatra küldtek, amit az Országos Társadalombiztosító Intézet Egészségvédelmi Főosztályával közösen végeztek. Az évenkénti érctermelés Recsken 1917-1944 között

151 Ev Termelés/1000 t 1917 239 1918 1919 1920 0,03 1921 0,05 1922 0,1 1923 0.2 1924 0,7 1925 4 1926 5 1927 7 1928 4 1929 32 1930 38 1931 27 1932 22 1933 10 1934 70 1935 79 1936 80 1937 67 1938 79 1939 60 1940 60 1941 40 1940. december 12.-től a Salgótarjáni Bányakapitányság elrendelte a pormérő készülékek beszerzését. A bányabeli munkahelyeken sorozatos porméréseket végeztek. A robbantásokat a műszak végére időzítették, amelyek után 4 órás szünetet kellett tartani. A hatóság intézkedésére úgy a bányabelieknek, mint az ércelőkészítőben dolgozóknak évente rendszeres röntgen-szűrővizsgálatokra kellett menniük. 1940 májusa előtt a bá151 BÓDIG. Mária 1976. 104.