Csiffáry Gergely: Az ércbányászat története a recski Lahócában (1850-1979) (Rudabánya, 2009)

Előszó

Előszó Mindazt, amit a föld mélye rejt, Amit merész kezével fejt, Vés a vájár, csillén szalaszt Napfénytelen ott lent, mindazt Dúsan sosem ontja bánya, Föld anyánknak ő a lánya: Drága áron adja kincsét Kívánj nekünk jó szerencsét. (Magyar bányászrigmus) A régi latin mondás, miszerint Habent sua fata libelli, azaz a könyveknek megvan a maguk sorsa, e kiadvány megszületésére is igaz. A szerző éppen három évtizede került kapcsolatba a recski bányászat múltjával. 1979 szeptember elején megtörtént a recski mélyművelésű bányánál a II. légakna lyukasztása a -700-as szinti feltáró vágattal. Ugyanabban az évben a község első írásos említésének a 650. évfordulója is volt. Ezért a Recski Rézércmű akkori vezetése az egri Dobó István Vármúzeum munkatársainak a segítségével egy időszakos bányászattörténeti kiállítást rendezett Recsk 650 éves. Képek a település és az ércbányászat múltjából címmel a helyi Bányász Művelődési Otthonban, 1979. augusztus 31. és szeptember 30. között. A kiállításhoz a szerző összeállításában akkor készült egy képes katalógus is, amely röviden bemutatja a falu és a bánya történetét. 2007. szeptember 12-14. között Falunapokat és Bányászati Emléknapot tartottak a községben, amelyen a szerző egy előadás keretében foglalta össze a helyi ércbányászat főbb eseményeit. E témában 2007. október 17-én tartottam előadást Rudabányán, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bányászattörténeti Múzeumban. Ekkor ajánlotta fel Hadobás Sándor múzeumigazgató, hogy szívesen kiadná az előadás kibővített, képekkel illusztrált változatát. Végezetül a recski ércbányászat történetének a megírására késztetett az is, hogy ebben az esztendőben éppen 30 éve, hogy a recski Lahócában az ércbányászat megszűnt, viszont mind a mai napig hiányzik a magyar gazdaságtörténeti szakirodalomból egy olyan összegzés, amely a recski ércbányászat mintegy 150 éves múltját bemutatná.