Csiffáry Gergely: Az ércbányászat története a recski Lahócában (1850-1979) (Rudabánya, 2009)

Weisz Lajos és a Dobsinai Rézmüvek Rt. üzeme (1916-1922)

gén opciós szerződést kötött a dobsinaiakkal, amely 1918. március 1.-től lépett életbe." Az opció egy olyan speciális üzletkötési forma, amely elővételi jogot tartalmaz, s ez lehetőséget nyújt az egyik fél részére, hogy későbbi idő­pontban nyilatkozzon a felajánlott üzletkötési feltételek elfogadásáról vagy azok elutasításáról. 100 A Dobsinai Rézművek Rí. viszonylag új cég volt. Az 1914. évi adatok szerint a már jól kiépített teleppel, laborral, műhelyekkel felszerelt válla­lat 262 dolgozóval (110 bányász, 72 előkészítő, valamint 80 műhelymun­kás) rendelkezett. Viszont bányászatát csak 1914 januárjában kezdte meg, ill. rézolvasztó kohóját csak ebben évben kívánta üzembe helyezni. Ezért nem volt véletlen, hogy óvatosságból csupán opciós szerződést kötött a recski ércbányára. 101 Weisz a bányaüzemet nem helyezte működésbe, csak takarítást vé­geztetett. 1918 tavaszától 1919 végéig az opciós jog alapján bányamű­velést és bányászati tevékenységet a Dobsinai Rézművek Rt. folytatott Mátrabányán. 1917 végén a cégnek Gellért Jenő volt a műszaki vezetője, s őt bízták meg a recski bánya tanulmányozásával. 1918 tavaszán a mun­kák nehezen kezdődtek el Recsken, mert nem állt rendelkezésre megfele­lő munkaerő, a bányászok katonai szolgálat alóli felmentése nehézkesnek bizonyult, a környéken nem volt szakképzett bányász. Ezért a dolgok igen lassan haladtak az 1918-as októberi forradalomig. A dobsinai vállalkozás a II. és a III. tömzsben figyelemre méltó fel­tárásokat végzett. Az októberi forradalom után, a Tanácsköztársaság ide­jén még folytak a munkák. Viszont a tanácsállam megdöntése után nem volt mód a kitermelt érc Dobsinára történő elszállítására, ezért a kutatást beszüntették, és a részvénytársaság 1919 őszén az opciótól visszalépett. 1920-ban az addig is igen leromlott állapotban levő bányatelep telje­sen tönkrement. Weisz Lajos 1921. március 23-án Recsken meghalt. 102 Örököse az özvegye, Weisz Lajosné született Leszner Adél lett, aki bá­nyászati tevékenységet nem végzett, csak az üzemi épületek lebontásából nyert anyagok és gépek eladása révén szerzett jövedelmet, a bánya mel­lett felhalmozott meddőanyagot pedig útépítéshez adták el. így azután a pörkölőnek és a lúgzóműnek csak az alapfalai maradtak meg, a bánya­üzem teljesen tönkrement. Vitális Sándor geológus 1922. március 22-én a következőket írta szakvéleményében a Schmidt testvéreknek: ,Jelenleg a hányóknak a ka­9 POLLNER Jenő 1965.1. 291-299. 0 SCHACKBéla 1931. III. 366. 1 DÉRY Károly 1914. 136. 2 HMLXXXIII-l/c/396. Recsk. Halotti akv. 1904-1912. 1921/24. sz. bejegyzés.

Next

/
Thumbnails
Contents