Csiffáry Gergely: Az ércbányászat története a recski Lahócában (1850-1979) (Rudabánya, 2009)

Weisz Lajos és a Dobsinai Rézmüvek Rt. üzeme (1916-1922)

gén opciós szerződést kötött a dobsinaiakkal, amely 1918. március 1.-től lépett életbe." Az opció egy olyan speciális üzletkötési forma, amely elővételi jogot tartalmaz, s ez lehetőséget nyújt az egyik fél részére, hogy későbbi időpontban nyilatkozzon a felajánlott üzletkötési feltételek elfogadásáról vagy azok elutasításáról.

100 A Dobsinai Rézművek Rí. viszonylag új cég volt. Az 1914. évi adatok szerint a már jól kiépített teleppel, laborral, műhelyekkel felszerelt vállalat 262 dolgozóval (110 bányász, 72 előkészítő, valamint 80 műhelymunkás) rendelkezett. Viszont bányászatát csak 1914 januárjában kezdte meg, ill. rézolvasztó kohóját csak ebben évben kívánta üzembe helyezni. Ezért nem volt véletlen, hogy óvatosságból csupán opciós szerződést kötött a recski ércbányára.

101 Weisz a bányaüzemet nem helyezte működésbe, csak takarítást végeztetett. 1918 tavaszától 1919 végéig az opciós jog alapján bányaművelést és bányászati tevékenységet a Dobsinai Rézművek Rt. folytatott Mátrabányán. 1917 végén a cégnek Gellért Jenő volt a műszaki vezetője, s őt bízták meg a recski bánya tanulmányozásával. 1918 tavaszán a munkák nehezen kezdődtek el Recsken, mert nem állt rendelkezésre megfelelő munkaerő, a bányászok katonai szolgálat alóli felmentése nehézkesnek bizonyult, a környéken nem volt szakképzett bányász. Ezért a dolgok igen lassan haladtak az 1918-as októberi forradalomig. A dobsinai vállalkozás a II. és a III. tömzsben figyelemre méltó feltárásokat végzett. Az októberi forradalom után, a Tanácsköztársaság idején még folytak a munkák. Viszont a tanácsállam megdöntése után nem volt mód a kitermelt érc Dobsinára történő elszállítására, ezért a kutatást beszüntették, és a részvénytársaság 1919 őszén az opciótól visszalépett. 1920-ban az addig is igen leromlott állapotban levő bányatelep teljesen tönkrement. Weisz Lajos 1921. március 23-án Recsken meghalt.

102 Örököse az özvegye, Weisz Lajosné született Leszner Adél lett, aki bányászati tevékenységet nem végzett, csak az üzemi épületek lebontásából nyert anyagok és gépek eladása révén szerzett jövedelmet, a bánya mellett felhalmozott meddőanyagot pedig útépítéshez adták el. így azután a pörkölőnek és a lúgzóműnek csak az alapfalai maradtak meg, a bányaüzem teljesen tönkrement. Vitális Sándor geológus 1922. március 22-én a következőket írta szakvéleményében a Schmidt testvéreknek: ,Jelenleg a hányóknak a ka9 POLLNER Jenő 1965.1. 291-299. 0 SCHACKBéla 1931. III. 366. 1 DÉRY Károly 1914. 136. 2 HMLXXXIII-l/c/396. Recsk. Halotti akv. 1904-1912. 1921/24. sz. bejegyzés.