Csiffáry Gergely: Az ércbányászat története a recski Lahócában (1850-1979) (Rudabánya, 2009)

Az Egyesség Bányatársulat - A Vörösvári Róza és Etelka Bányatársulat

marák és darabos dúsércek nehezen voltak olvaszthatok. így a Hoffnungshütte már 1857-ben bányahatósági engedéllyel szünetelt, s hasonlóképpen a sikertelen kohósítás miatt a társulat bányaművelésével is felhagytak. Végül 1861. október 27-én a Pest-Mátrai Társulat minden vagyonát Vrányi György főrészvényes az e napon kötött egyezséggel a Mátrai Bányaegyletnek adta át.

33 Az Egyesség Bányatársulat A Pest-Mátrai Bányatársulat sikerein felbuzdulva egy szepességi bányatársulat 1851-ben vagy 1852-ben a Fehérkő déli lejtőjén kapott egy keleti és egy nyugati bányamezőt, majd Parádfurdő felett, a timsós források helyén nyitott bányát. E vállalat az Egyesség (korabeli írásmód) nevű fakó érces teléren csapásirányú tárót és ebből ereszkét hajtott. A bányaműveletekből 1852-1853-ban 351 bécsi mázsa (196,6 q) dúsércet váltott be a kincstári kohóknál. Ezekből a benne rejlő ezüstért 1578 frt-ot, a rézért 804 frt-ot kapott a vállalkozás. E bánya egyes dúsérces közeiben feltűnően magas fémtartalom volt, ezért 15-17 lat (25,26-29,75 dkg) ezüstöt és 35 font (19,6 kg) rezet mutattak ki bécsi mázsánként. Ennek a társaságnak a kihajtott ereszkében sok nehézsége támadt a folyamatosan fakadó vízzel. 1854-ben mélyebb szinten, 45 ölnyire (85,3 m) Nyugati-altáró néven egy merőleges segédtárót nyitottak, amely a Pest-Mátrai Bányatársulathoz tartozó ún. Tó-telért vájta alá, és egyben a mélyebben lévő ércek lefejtésére irányult. A társulat 128 részvényének a fele a Pest-Mátrai Társulaté, a másik fele a szepességi werkeseké volt, akiktől a főrészvényes Vrányi György további kuxákat szerzett. 1854-től a társulat bányászata már a Pest-Mátrai Bányatársulat igazgatása alá tartozott. 1857-ben az Egyesség társulat bányái is szüneteltek, miután a vállalat már beolvadt Pest-Mátraiba. Végezetül a Pest-Mátrai Társulattal együtt az Egyesség bánya is a Mátrai Bányaegylet birtokába került át 1861-ben.

34 A Vörösvári Róza- és Etelka Bányatársulat E társulat főrészvényese, teljes jogú meghatalmazottja, s egyben bányajogosítványainak a birtokosa Vass Elek volt. 1854-ben kapott két alsó-magyarországi bányamérték kiterjedésű telket a Vörösvár E-i és Ny-i lejtőjén, a gróf Károlyi vadászkastélyának a közelében talált, részben külPOLLNER Jenő 1965.1. 7-10. POLLNER Jenő 1965.1. 18-19.