Csiffáry Gergely: Az ércbányászat története a recski Lahócában (1850-1979) (Rudabánya, 2009)

A Pest-Mátrai Bányatársulat

tor-, Tolluz- és Teichfeld-tárók a Fehérkő és Veresvár hegyek lejtőin létesültek, de 1857-től már nem álltak művelés alatt.

30 A termelés főleg a Fehérkő keleti lábánál lévő Jószomszéd-táróban folyt, amelyből 1852-1855 között 2000 bécsi mázsa (1120 tonna) ércet termeltek ki. Ez volt a társaság legjövedelmezőbb bányahelye.

31 6. kép. Felhagyott régi bányavágat a Lahócában, 1979. A Pest-Mátrai Bányatársulat 1855-re az egész parádfurdői ércbányászatot egyesítette. Ennek a lehetőségét az teremtette meg, hogy kezdetben a Pest-Mátrai Társulatnak, vagyis a Vass és Hochmeister-féle cégnek és a nem sokkal utóbb, 1851-ben alakult Parád-Mátrai Bányatársulatnak 1853-tól közös műszaki igazgatója volt, Hrobony Adolf személyében. Ez azt jelentette, hogy a még csupán kutatással foglalkozó Parád-Mátrai Bányatársulat a terheket 1/6 részben, míg a Pest-Mátrai Társulat, amelynek már zúzóműve is volt, továbbá előkészületeket tett egy olvasztó létesítésére, 5/6 részben viselte a közös kiadásokat. Három évig tartott ez a vi30 BÓDI G. Mária 1976. 16-17. 31 VARGA Gyula - CSILLAGNÉ TEPLÁNSZKY Erika - FÉLEGYHÁZI Zsolt 1975.356.