Csiffáry Gergely: Az ércbányászat története a recski Lahócában (1850-1979) (Rudabánya, 2009)

A bányászélet mindennapjai Recsken

1910-ben regisztrált 2382 fős lélekszámnak a 28,3 %-a, vagyis közel egy­harmada. 268 Sajnos nincs arra vonatkozó kimutatás, hogy hányan voltak, akik út­levéllel, s hányan lehettek olyanok, akik útlevél nélkül hagyták el az or­szágot. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy nincs statisztika a visszatér­tekről sem. A kivándorlást átmenetileg megakasztotta ugyan az első vi­lágháború négy éve, amikor nem kaptak beutazási engedélyt az ellensé­gesnek tekintett központi hatalmakhoz tartozó magyarországi utasok. 1920 után Kanadába és Dél-Amerikába tevődött át a migráció súlypontja. Mértékét jelzi, hogy 1920 és 1930 között tovább csökkent Recsk lakossá­gának a száma. 1920-hoz viszonyítva egy évtized múlva 59 fővel éltek kevesebben a faluban. Miután ekkor a természetes szaporodás 204 főt tett ki, ezek szerint 263 személyt, vagyis az 1930. évi össznépesség mintegy 10 %-át (pontosan 9,97 %) az elvándorlás miatt veszítette el a község. 269 Elmondható, hogy alig volt olyan ház Recsken, ahonnan ne ment volna ki néhány évre - vagy éppen örökre - valaki az Újvilágba. Azok, akik a nincstelenek közül itthon maradtak, a helybeli birtokokon cseléd­ként szolgáltak, vagy elszegődtek távolabbi uradalmakba summásnak, részesaratónak. A 19-20. század fordulóján a bánya termelésének a hanyatlása, majd bezárása és a tömeges kivándorlás Amerikába közel egyszerre sújtotta a helybelieket. Ezért nem véletlen, hogy a munkanélkülivé vált, elszegé­nyedett, kilátástalan helyzetű emberek figyelme a századelő szocialista munkásszervezkedései felé fordult. A 19-20. század fordulóján a nehézségekkel küzdő bánya- és kohó­üzem munkásai meglevő érdekvédelmi szervezetük, a bányatársláda mel­lett szociáldemokrata pártszervezetet kívántak létrehozni. Miután a recski munkások arról értesültek, hogy a belügyminiszter nem hagyta jóvá szer­vezetük alapszabályát, 1899. január 1-én megtámadták a községházát. Az emiatt összegyűlt 200 főnyi tiltakozó tömeget a kivezényelt csendőrök oszlatták szét. A megmozdulás résztvevői közül a Heves Megyei Bíróság, gyorsított eljárással 1899. január 3-án 12 munkást ítélt el, összesen 155 napi fogházra és 600 írt pénzbüntetésre. 270 1900-ban Recsken a társpénz­tárnak 99 tagja volt. Abban az évben 70 bánya- és 31 kohómunkás állt az üzem alkalmazásában, így a szervezettség majdnem száz százalékosnak mondható. A társpénztár bevétele abban az évben 2304 korona 67 fillér, Közismert még egy számadat Recskről: 1912-ben írta egy clevelandi újság, hogy a faluból 873 személy tartózkodik az USA-ban. - BUNOVÁCZ Emő 1999. 200. LADÁNYI Miksa 1936. 254. S. VTNCZE Edit - BARNA Zoltán - VÉRTES Róbert 1979. 220.

Next

/
Thumbnails
Contents