Csiffáry Gergely: Az ércbányászat története a recski Lahócában (1850-1979) (Rudabánya, 2009)
A bányászélet mindennapjai Recsken
nincstelen mezőgazdasági cseléddé lett, akik szegődményes vagy alkalmi munkákból éltek. A helybeliek közül sokan szolgáltak István Béla gazdaságában és a nagypallagi állami birtokon. Evenként 250-300 községbeli nincstelen szegődött el 6 hónapra summásnak, akik Békés megyében báró Springer uradalmában, a Bucsához tartozó Jenő majorban, Rakoncáson vagy a Dunántúlon vállaltak munkát. 263 A vállalati alkalmazottak létszáma 264 Ev Összes dolgozó 1857 12 1860 65 1868 100 1878 43 1880 35 1891 110 265 1892 106 266 1893 116 267 1900 105 1903 58 1905 42 Az aránytalan birtokelosztáson csak egy radikális földreform segíthetett volna. Ennek elmaradása miatt a 19-20. század fordulóján intenzívvé vált a föld- és munkanélküli nincstelenek tömeges kivándorlása az Amerikai Egyesült Államokba. A ,Jcitántorgók'' 1 száma részben nyomon követhető Heves vármegye alispánjának 1902 és 1911 közötti jelentéseiből. 1902-ben 127, 1903-ban 68, 1904-ben 10, 1905-ben 43, 1906-ban 51 fő vándorolt ki. Az utóbbi évben némi túlzással azt írták, hogy ,Jtecskről már kint van a fél falu" 1907-ben további 21-30, 1908-ban 38, 1909-ben 51 fő hagyta el a települést. Forrásunk megjegyezte, hogy sokan voltak, akik útlevél nélkül szöktek ki. 1910-ből nincs adatunk, 1911-ben azt közölték, hogy Recskről eddig összesen 674 személy vándorolt ki. Ez az MARUZS János 1975. 3. A táblázatban az átlagos dolgozói létszámok szerepelnek. A táblázatra lásd: CSIFFARY Gergely 1998. 29. Az összes dolgozóból 4 fő volt tisztviselő a Miskolci Kereskedelmi és Iparkamara jelentése szerint. Az Eger c. újság 1893. szeptember 19-i adata szerint a vállalatnál 64 férfi és 42 női munkás dolgozott. Közülük 66 férfi és 50 nő volt. - A Miskolci Kereskedelmi és Iparkamara jelentése az 1893. évről. Miskolc, 1894. 72.
