Csiffáry Gergely: Az ércbányászat története a recski Lahócában (1850-1979) (Rudabánya, 2009)

A bányászélet mindennapjai Recsken

A gyerekmunkás csupán töredékét kapta a felnőtt munkás bérének. Ez a helyzet a XX. század elején is fennállott. 1911-től viszont már törvény tiltotta a nők éjszakai foglalkoztatását. Recsken az újonnan érkezett bánya- és előkészítő-üzemi munkások és családtagjaik megtelepedésével a falu lakossága dinamikus növekedésnek indult. Recsk község népessége 1850-1980 között Ev Népesség száma/fő 261 %-os növekedés 1850 1403 100 1857 1565 111,5 1869 1745 124,3 1880 1704 121,4 1890 2144 152,8 1900 2425 172,8 1910 2382 169,7 1920 2695 192,0 1930 2636 187,8 1941 2799 195,9 1949 2821 201,0 1960 3499 249,4 1970 3475 2477 1980 3357 239,3 Nem teljesen igaz, hogy a népesség számának alakulása egyszersmind mutatná, hogy a bánya működik-e vagy sem. A mindenkori lélekszámot nem csupán a természetes szaporodás és fogyás mértéke befolyásolta, hanem a halálos áldozatokat követelő járványos betegségek, továbbá az elvándorlás is csökkentette a lakosság számát. Az 1869 - 1880 közötti 11 év alatt nem hogy nőtt volna, hanem a természetes szaporodás ellenére még 41 fővel csökkent is az össznépesség. Ennek legfőbb oka az 1873. július 22-én kitört és szeptember 11-ig tartó kolerajárvány, amelynek a községben élők közül 128-an estek áldozatául. Érdekes viszont, hogy az erős egészségügyi karantén miatt, amelylyel körülvették Recsket, a járvány nem érintette a bányatelepen élőket, ahol egyetlen megbetegedés sem történt. Nem érzékelhető ebben az évtizedben az sem, hogy 1880-8l-ben, amikor a bányászat szünetelt, a szétszéledt munkások csökkentették volna a lakosság számát. Viszont 1881 - 1900 között 721 főnyi, vagyis 29,3%-os növekedés következett be. Ezt a „demográfiai robbanást" nem indokolja a természe260 A táblázat adatsorára lásd: KOVÁCS Béla 1991. 166-167. 261 A település népességének százalékos növekedését az 1850-es bázisévhez viszonyítjuk.