Csiffáry Gergely: Az ércbányászat története a recski Lahócában (1850-1979) (Rudabánya, 2009)

Geológiai áttekintés

2. kép. Az érctömzsök elhelyezkedése a recski Lahócában. (VARGA Gyula - CSILLAGNÉ TEPLÁNSZKY Erika - FÉLEGYHÁZI Zsolt 1975. 383.) A Recsk-lahócai egyedülálló típusú, szeszélyes ércesedés a Lahócahegy gerincének középső részében 11 szabálytalan alakú, 10-120 m átmérőjű tömzs-kőzettest kialakulásához vezetett. A tömzsök 100-120 m hosszúak, 4000-23.000 m

2 alapterületűek és 30-90 m vastagságúak. A bányászatot a Lahócában csaknem kizárólag ilyen tömzsökben folytatták. Végül is tizenegy számozott nagyobb és néhány kisebb érctömzsöt kutattak fel és fejtettek le az idők során, melyek rendszertelen eloszlásban, de egészében ÉÉNy-DDK-i elrendezéssel sorakoznak az elbontott, zúzotttört (tömzsön kívüli) kőzetanyagban. A tömzsök ként, vasat, rezet, aranyat és ezüstöt tartalmaznak. Az érctestek legjelentősebb ásványai: az enargit (Cu

3

AsS4), a luzonit (Cu

3

AsS

4

), a tennantit (arzén fakóérc, Cu

3 AsS

2

) és a pirit (FeS

2

).

4 Egyedülálló jellegzetessége a recski ércelőfordulásnak, hogy benne kőolaj található. Heves megye területéről a kőolaj előfordulására vonatkozó legelső adatokat a Mátrából, Párádról és Recskről ismerjük: 1799ben Kitaibel Pál a Párád környéki timsós ásványvizek kapcsán megemlíti, hogy a timsós táróban hegyi olaj (Bergöl) szivárog a kőzetből, az Ilona-völgyben pedig hegyi naftával (a kőolaj egyik régi neve) átitatott ho4 VARGA Gyula - CSILLAGNÉ TEPLÁNSZKY Erika - FÉLEGYHÁZI Zsolt 1975. 392.; CSIFFARY Gergely 1979.