Hadobás Sándor: Hell Miksa és Sajnovics János bibliográfiája (Rudabánya, 2008)
Hell Miksa és Sajnovics János. Két barokk tudós portréja. (Bartha Lajos)
nek részletes feljegyzése. Emellett az út második felében már főként csak a nyelv-összehasonlító munkával foglalkozott. Mindezek alapján joggal tarthatjuk Sajnovics Jánost SL kor egyik legjobb képességű magyarországi csillagásznak. A vardői expedícióról hazatérve azonban mégsem lépett előre a szakmai ranglétrán. További két évig adjunktus volt a nagyszombati csillagvizsgálóban, 1773-ban pedig rendje a budai jezsuita gimnázium matematika tanárává nevezte ki. A Jézus társaság feloszlatása után (1773) a budai jezsuita obszervatórium terve is szertefoszlott. 1777-ben a nagyszombati egyetemet a csillagvizsgáló egy részével együtt Budára telepítették. Sajnovics, talán nem is indokolatlanul, arra számított, hogy az egyetemi obszervatórium 60 éves igazgatója, Weiss Xavér Ferenc (1717-1785) nyugdíjba vonul, és az új királyi csillagvizsgáló vezetését rábízzák. Rövid ideig adjunktusként dolgozott a budai csillagdában, de a várt kinevezés elmaradt. Weiss haláláig megtartotta igazgatói rangját. Sajnovics János, reményeiben csalódva, tudományos téren mellőzve visszavonult a nyilvános tevékenységtől, és aránylag fiatalon (53 évesen), szinte elfeledetten hunyt el Budán, 1785. március 4-én. Sajnovics nevét elsősorban a nyelvtudomány tartotta fenn. A magyar és a lapp nyelv (tágabb értelemben a finnugor nyelvek) összehasonlításának gondolata Hell Miksától származik ugyan, de annak részletes megvalósítása, a vizsgálat módszereinek kidolgozása és az összehasonlító szókészlet gyűjtése Sajnovics János érdeme. (Hell maga már korábban értesülhetett a magyarral rokon nyelvek létezéséről, de ezek a tájékoztatások igen kétségesek és alig megalapozottak voltak.) Sajnovicsnak nagyon sok nehézséggel kellett megküzdenie, hiszen még megfelelő lapp szótárakkal sem rendelkezett, a nyelvészeti munkához pedig sem előzetes ismerete, sem mintája, gyakorlati példája nem volt. Nem csoda, hogy többször is elkedvetlenedett, és csak Hell erélyes biztatására látott újra a kutatáshoz. Segítséget valószínűleg az akkor igen alapos latin nyelvtani tanulmányai és matematikai logikája jelentett számára. E nehézségek ellenére 1770-ben már kimondhatta, hogy a magyar és a lapp nyelv rokonok. Ezt bizonyítja ma már híres, alapvető művében, amelynek címe: Demonstratio. Idioma ungororum et