Vastagh Gábor: Tanulmányok a kohászat magyarországi történetéből (Rudabánya, 2007)
Középkori vasolvasztó-kemence Imolán
Középkori vasolvasztó-kemence Imolán Szendrei János a múlt század [a 19. század - a szerkesztő] 70-es éveiben Felsőkelecsény, Dövény és Imola határában található, akkor őskorinak mondott salak-előfordulásokról írt, amelyeket réz- vagy ólomolvasztásból eredőknek vélt. Réz- vagy ólomércek feldolgozása, mivel a rudabányai érctelep magasabb szintjein ilyenek még előfordultak, elképzelhető volt. Az említett ércek ókori feldolgozására vonatkozó ismereteink még eléggé hiányosak, ezért érdekesnek ígérkezett a kérdés vizsgálata. Az elég nehezen megtalált salakok vizsgálata azonban azt mutatta, hogy azok vasolvasztásból származó salakok, és a néhány mintában kimutatható báriumtartalom azt is bizonyossá tette, hogy rudabányai vasércből származnak. A megtalált salak-előfordulásokat bejelentettem a Kohászati Történeti Bizottságnak, amely Kiszely Gyula titkár elgondolása alapján megkezdte a területek szakszerű felásatását, amit Nováki Gyula soproni muzeológussal együtt végzünk. 1959-ben a felsőkelecsényi előfordulást ástuk ki, amelynek azonban nagy részét már elhordták utak kavicsolására. Ugyancsak erősen megbolygatott a Szendrei részéről dövényinek mondott, valójában Alsószuha határában fekvő jelentékeny nagyságú telep is, aminek vasban dús salakját a harmincas években túlnyomórészt elhordták a diósgyőri nagyolvasztóba újrakohósításra. De azóta részint a területek bejárásával, részint helybeliektől kapott felvilágosítások alapján megtudtuk, hogy még számos más salak-előfordulás található ezen a vidéken. így magában Imolán, a Tóberke nevű völgyben most átkutatott terület közelében legalább hat helyen található salak. Biztos híreink vannak továbbá, hogy Ragály, Trizs és Szuhafő határában is több helyen fordul elő régi salak. Rudabányán és a környékén található sok salak-előfordulás szintén ismert. Az eddig kiásott (és megtekintett) olvasztási helyek a talált cserépedény-töredékek alapján, Nováki Gyula vizsgálatai szerint a XXII. századba tehetők.
