Vastagh Gábor: Tanulmányok a kohászat magyarországi történetéből (Rudabánya, 2007)

A szendrői vaskohó

A szóba hozott egyetlen, ebből a korból származó említés [3] is csak 1805. március 30-án kelt. Ebben gróf Csáky Antal, a család kassai ágának a feje fordul a Bécsi Bank Egyesülethez (Societas Bancalis Viennensis), és megírja, hogy fivére, a szendrői János gróf, abban a biztos reményben, hogy a vashámor kitűnő minőségű vasat fog gyártani (spe illa firma, quod Malleatura Szendrőiensis producet ferrum optimae qualitatis), évekkel ezelőtt (a pluribus annis) a Bankegyesülettől kölcsönt vett fel és hámort alapított, s ezzel teljesen eladósodott. Antal gróf az adósságot átvette a fivérétől [4]. Soós (i. h.) említi, hogy Csáky János 1802-ben felajánlotta a nehézségekkel küzdő vasgyárat a kincstárnak, amely azonban Fazola Frigyes szakvéleménye alapján elutasította azt, és így az özvegye 1807 körül a vasmű üzemét beszüntette. Minderre az időszakra a családi levéltárban semmi, a kohóval összefüggő adatot nem sikerült találni. Ellenben ebből az időszakból származik az említett érdekes dokumentum [5]. A bécsi Pénzverési és Bányászati Udvari Kamara 1802. szeptember 2-án utasítja a selmeci Főkamaragrófi Hivatalt (Oberstkammergrafenamt), hogy a gróf Csáky János által főleg katonai áruk termelésére néhány évre a kincstárnak felajánlott szendrői vaskohót vizsgáltassa meg, milyen és mennyi a vasérc, elegendő-e az erdőség, van-e elegendő hajtóerő víz, milyen módon dolgozik a vasmű. A Hofkammer utasítása az volt, hogy a vizsgálattal Fazola Frigyes diósgyőri hámori „Gegenhändler" bízassék meg, aki vegye magához a szomolnoki „Inspectorat Oberamt" (a későbbi ottani bányakapitányság elődje) bányamérőjét (Markscheider), Lilit és Fanta „Waldbereitert" [6]. A főkamaragrófi hivatal utasította is Fazolát, aki 1802. október 26-án kelt jelentésében [7] beszámol, hogy a helyszíni szemlét megtartotta és a jelentését még Szendrőn megírta. Az erdők és a vízierő állapotáról szóló részt Pihavszky tűzérőrnagy kérésére neki átadta, aki azt Bécsbe továbbította; ezek a dokumentumok nincsenek is meg. Megmaradt azonban a Szendrőn gyakorolt munkamódszer (Manipulation) részletes leírása, ami - ha a kohóról elég lesújtó képet fest is - annyira érdekes, hogy helyénvalónak látjuk azt részletesebben ismertetni.