Ifj. Noszky Jenő: Salgótarján és barnaszén-bányászata, különös tekintettel a néprajzi viszonyokra (Rudabánya, 2007)

Salgótarján és környéke települési formái

A falvak legtöbbször kénytelenek a völgy alakjához alkalmazkodni. Az egész széles főutcán kívül legnagyobbrészt csak szűk kis utcákat találni, nagyobb, tágasabb teret pedig csak a legritkább esetben, ha akad is, az is leginkább a templom körül terül el. Ritka az olyan hely, mint Lapujtő, ahol a falu közepén nagy üres vásártérféle beépítetlen terület van, de itt igen elfogadható okra vezethető vissza ez a jelenség. A térség területe ugyanis a keresztvölgy csatlakozásánál völgytágulatban van, s így gyakran van kitéve az elárasztás veszélyének a Karancsból hóolvadáskor, vagy nyári zivatarok esetében, a hirtelen lezúduló patak miatt. Maga a háztípus apró alakú, alacsony, fehérre meszelt, szalmafödeles házikó volt. Leggyakrabban vályogból építették, néha fából is. Kéményük csak ritka esetben volt. A beosztásuk szerint leggyakrabban középen volt a pitar, ebből szembe ajtó nyílt a konyhába, ahol régebben rendszerint szabadtűzhely volt. A pitartól jobbra találtuk a lakószobát, az ún. házat, vele szemben az ún. kontrát. Az estállót, csűrt rendesen egy fedél alá, vagy folytatásba ragasztották a házhoz. Ma már kisebb-nagyobb átalakulások vannak, különösen a nagy tűzvészek miatt. Többnyire cseréptetősek a házak és a szabadtüzhelyek is eltűntek. Az újabb házakban szeretik az oszlopos tornácot, a hombitust. A bányák és ipartelepek hatása alatt ezektől eltérő, számos tekintetben célszerűségi szempontból mérnökileg kitervezett, szabályos települési formák jöttek létre, a kolóniák. Igaz, hogy ezeknek, kivált régebben, szintén erősen alkalmazkodniuk kellett a természet adta fekvéshez a szűk völgyekben, különösen a víznyeréshez. Ezért a régebbi kolóniák egyszerűek voltak, maga a salgótarjáni központ is egyszerű hegy alatti, kétsoros település volt. Sőt, a vasgyárnak az újabb időben felépült kolóniába is, bár az egész szűk völgyet elfoglalta, csak két utcasorból állt, pár összekötő keresztúttal. Ellenben a legújabb időben, mikor a kolóniákat már teraszokon központosítva, vízvezetékkel szerelik fel, sokkal modernebbek és centrálisabbak, például a Horthy-telep, a nagybátonyi szorospataki telep, Nemti stb. A nagyobb, ipari tekintetben és bányászatilag jelentősebb helységek azután a régi természetesnek és az ebből kifolyó folytatásnak és az újabb kori ipari, városi településnek a konglomerátjai.