Ifj. Noszky Jenő: Salgótarján és barnaszén-bányászata, különös tekintettel a néprajzi viszonyokra (Rudabánya, 2007)
Néprajzi viszonyok
unokáinak legtöbbjénél már csak a hivatalos iratokban lévő idegen nevek őrzik nem palóc eredetöket. Ha ez nincs, akkor a palóc nyelvjárás ezt is alaposan megváltoztatta volna már. Nyel vök ellenben, sőt, kiejtésük is már annyira palóc, legalábbis jó háromnegyed részben, akárcsak a Karancs környékéről bekerült őslakóké. Mert a városi élet, az iskolázás, az érintkezés más emberekkel, amazoknak is lefaragják egy tekintélyes részét a nyelvjárási sajátosságaiból, így aztán egyformán beszélik az urasabb szót, ahogy a falusi konzervatívabb elemek mondják. Éspedig nem megvetéssel, hanem bizonyos büszkeséggel mondják ezt, tekintettel már úriasabbá lett sarjadékaikra, akik már nénémet is tudnak mondani a neneem helyett. Pedig a palóc elég konzervatív népelem. Azonban a gazdasági hatások, különösen a jobb mód serkentő hatása alól ő sem tud elzárkózni. Még ott sem, ahol úgyszólván háborítatlanul, változatlanul élhet: mint például a jól fizető állattenyésztés folytán jómódba került Ipoly vidéki faluk lakói. Előbb az építkezésben, azután a bútorok és ruházat tekintetében, lassan még a beszédben is nagy haladást mutatnak. Pedig régen arrafelé igen kevés hatása volt a bányának. Akkor aztán nem csoda, hogy ott, ahol a gazdasági viszonyok, a bánya, illetve a bánya nyújtotta kereseti lehetőségek révén gyökeresen megváltoztak, mégpedig nem csak egyeseknél, hanem a nagy tömegeknél és még a különböző magasabb hivatalok, iskolák hatása is megnyilvánul, azonkívül pedig az erős verseny, vetélkedés a bevándorlottakkal szemben, akiket egyszerre jobb sorban látott maga előtt a palóc, ott, mondhatjuk, nagy néprajzi változások mentek végbe minden tekintetben. Ezért volt oly nagy befolyással az 1848-ban, intenzívebben csak 1860-ban megindult barnaszénbányászat a vidékre. A kereseti lehetőség mellett tehát a gazdasági viszonyok határozott megjavulása (Salgótarján ezelőtt kenyeretlen Tarján nevet viselt, s nem ok nélkül, ahol munkaalkalom nemigen akadt), a nagyméretű bevándorlás volt az egyik legerősebb ható oka a néprajzi viszonyok gyökeres megváltozásának. A már említett vetélkedés mellett ugyanis tényleg erős keveredés folyt és folyik tovább egyre erősebben.
