Ifj. Noszky Jenő: Salgótarján és barnaszén-bányászata, különös tekintettel a néprajzi viszonyokra (Rudabánya, 2007)
Bányászati viszonyok - A mai bányászat
A Salgótarjánban alkalmazásban lévő fejtésmódok a viszonyoknak megfelelően üzemenként változnak. Nagyjából mégis a következők szokásosak. 1. Az omlasztó pillérfejtés, 2. a haladó pásztafejtés, végül 3. a kettőből adódó kombinált fejtés. Vastag telepeknél, ahol a talpduzzadásnak nyoma sincsen, kivétel nélkül az omlasztó pillérfejtést alkalmazzák. Ez a fejtésmód abban áll, hogy az elő váj ásókkal sakktáblaszerűen kockákra osztott bányamezőt a legtávolabbi pontjain kezdve főleg dőlés mentén telepített munkahelyekkel támadják meg. A szenet kiszedik, s maguk mögött törésbe engedik a fedőt, vagy főtét azáltal, hogy a kitámasztásra szolgáló ác solatot kiszedik, kirabolják. A haladó pásztafejtést és a kombinált fejtést vékony telepeknél alkalmazzák. Ahol nagy a talpduzzadás, ott az egyszerű haladó pásztafejtést, ahol mérsékeltebb, ott főképpen a kombinált fejtést alkalmazzák. A talpduzzadás az a jelenség, mikor a feküanyag megnedvesedik, és plasztikussá válik. Egyszersmind meg-, illetve felduzzad, úgyhogy a kihajtott vágatnak talpa rövid időn belül felemelkedik. Ezért ismételten utána kell szedni a feküt, hogy a vájatot fenntarthassák, ami természetesen emeli a költségeket. Magát a jelenséget ma sem tudják teljesen megmagyarázni, de általában az a nézet uralkodik, hogy a plasztikussá vált feküagyagot a vájat oldalnyomása préseli ki a szén alól, s így a vájat alján, ahol szabad hely áll rendelkezésre, felduzzad. A haladó pásztafejtés a sikló vagy ereszke feltöréséből indul ki és a csapás mentén halad a határ felé. A munkahelyek többnyire lépcsőzetesen vannak egymás fölött, azonban néha egy vonalban, frontszerűen fejtik a telepet. A kombinált fejtés lényege a haladó pásztafejtéstől abban tér el, hogy a szénben kiszélesített elővájásokkal pillérekre osztott bányamezőt a pillér határa felé pásztaszerűen, visszafelé pedig omlás ztópillér-szerűen fejtik. A fejtésmódok alkalmazása tehát a helyi viszonyoktól és az üzemi szükségességektől függ. Legolcsóbb és üzemforszírozás esetén a legkiadósabb a haladó pásztafejtés. Azonban realitás szempontjából a másik kettővel lehet a legtöbbet elérni.
