Ifj. Noszky Jenő: Salgótarján és barnaszén-bányászata, különös tekintettel a néprajzi viszonyokra (Rudabánya, 2007)
Természeti viszonyok - Geomorfológiai viszonyok
4. Az északnyugati nagy vetőkkel mélybe szakadt összekötő árok és a hozzá tartozó északi perem formái eléggé eltérnek a salgótarjáni központi részlettől, amelyhez voltaképpen szorosan csatlakoznak. Ez köti össze tulajdonképpen az észak-nógrádi (Ipolyon túli, ma megszállt terület) szénvidékkel, vagyis jelzi azt is, hogy a szénformáció kifejlődése régebben jóval nagyobb terjedelmű volt, mint ma látjuk. De azután a magasabbra került, horsztokról leerodálódott, s ma többnyire csak ott maradtak fenn a széntelepek, ahol a mélyebbre ható vetők mélyebb, védettebb szintbe hozták, illetve törték le. Ezen a vidéken a sajátságos, nagy vastagságú slírmárgákból álló rétegek formaalakító jellege a lényeges. A lapos, lankás domblejtők és a furcsa, szeszélyes jellegű völgyek ezt tükrözik vissza. Ez utóbbiak juvenilis jellegét a bezúduló törmelék-felhalmozódás egészen megváltoztatja, úgyhogy egészen elaggott formájúakká teszi. Legtöbbször erősen hajló, lankás oldalú völgyek ezek, bár helyenkint vannak meredekebb oldalaik is. De az ilyet az alámosás alakította ki, vagy a széleken fellépő, régebbi képződmények. Az északi perem, amely kiemelkedett részlet és laza fekühomokkövekből és agyagokból áll, már eltérőbb jellegű. Itt a völgyek is szűkebbek, a térszínformák is változatosabbak, mivel a szelektív erózió a különböző keménységű részletekkel különböző mértékben boldogult. Északi peremén az ipolytarnóci völgyrendszer pedig a maga erősen feltárt riolittufáival, a kemény szénfekü konglomerátumaival, vetőivel stb. egy összevagdalt tömkeleg jellegét mutatja. Sok helyen a kanyonokra emlékeztet szurdokszerű bemélyedéseivel. A slírárok északnyugati csücskén, Litke és Nógrádszakái között egy, az Osztrovszki-hegységhez tartozó és az Ipoly átfűrészelése által ide vágott kis részlet van, amely megint más jellegű, ti. magas, lapos vulkánikus takaró ez a slírrétegek felett. De már nagyon meg van kopva és belsejében is erősen fel van tárva az ívszerűen hajló, eróziós völgyekkel. Mindezeknek a különböző területrészeknek formai és szerkezeti tekintetben is van egy érdekes jellemvonása, hogy bár a belső szerkezet erősen tördelt, még sincsenek igazi tektonikus vetődéses völgyei. Még az egyes kisebb szakaszokra is nehéz ráerőszakolni a