Ifj. Noszky Jenő: Salgótarján és barnaszén-bányászata, különös tekintettel a néprajzi viszonyokra (Rudabánya, 2007)

Természeti viszonyok - A területi geológiája - Tektonikai viszonyok

Korra nézve a hosszvetők a régebbiek. Poszt alsó-pannon időkre esik a fő kialakításuk, mert a Cserhát lyrceás rétegei még részt vesznek az ez irányú feldarabolódásokban. Ellenben a kereszt vetők jóval fiatalabbak, mert ezek még a nagy bazaltplatók széttördelésében is részt vesznek, tehát poszt levanteiek (19. p. 65.). A két fő törésirányon kívül vannak más irányú, kisebb jelentőségű, helyi törésvonalak is, például É-D-i Kisterenyén keresztül. A két fő törésirány azután kombinálódva több helyen (Vizslás, Kazár, Nemti) egészen sakktáblához hasonló szerkezetet hoz létre, ami bizony nagyon megnehezíti a bányászatot. A hosszvetők legnevezetesebbike az, amely Kisterenye nyugati oldaláról kiindulva átcsap a nagybátonyi Sulyomtetőn a Mátrába, amelynek mérete helyenkint több, mint 300 m. Erős ilyen hosszvető-rendszer van (kombinálva a keresztvetőkkel) Kisterenyétől észak felé és a délnyugati területeken, ahol ezek szabják meg a bányamezőket, ellentétben az északra levő, központi résszel, ahol többnyire csak a keresztvetőkkel kell számolniok. Igen érdekes a Kazár, Mátraszele és Mátranovák északi oldalán húzódó nagy rendszer, mely nagyjából KEK-NyDNy csapásirányúnak látszik. Jobban megvizsgálva és nagyobb térképre felrakva a hossz- és keresztvetők kombinációjának bizonyul. Igen erős, több száz méteres levetés ez, mert hiszen a fekü glaukonitos homokköve mellé, a magas fedő slír agyagjait telepíti közvetlenül. A keresztvető-rendszer a középső és É-i régiókban hozza létre az erős, hosszú pasztákra tagolást. Ezekből nagyon erősek az ÉNy-i nyúlványokon levők Etes, Karancsság, Piliny és Nógrádszakálnál, ahol sok helyen a középső-oligocén agyagos márgáit hozza fel, a slír nagyon hasonló márgái mellé telepítve, úgyhogy ha a geológus nem veszi tekintetbe nagyobb területekre vonatkozólag a szerkezetet, a petrográfiai analógiák alapján nagy tévedésekre juthatna, mert itt a vetők által létrehozott szintkülönbség 4-500 méter is lehet. Ennél is, de a legtöbb, nagy határvetőnél is jól látni, hogy rendszerint nem egyedülálló hirtelen letörés, hanem több-kevesebb lépcsővel történik. így például a somlyóbányaiban Inászó felé a nagy, 200 m-es letörés a keresztvágatban először apróbb letörésekkel lehajlásszerűen kezdődött, amit még követni is tudtak egy ideig a bányászattal.