Hadobás Sándor szerk.: Szénbányászat Izsófalván (Izsófalva, 2006)

A szénbányászat krónikája

telménynek megfelelő tantermű iskolában folytatódott a tanítás és pedig 1919 novemberéig egy tanerővel - attól kezdve 1924február 15-ig két tanerővel s ettől kezdve pedig három tanerővel. Az iskola népességét az alábbi kimutatás mutatja: 1915/16-ban 74 rendes, 23 ismétlős 1916/17-ben 68 „ 15 „ 1917/18-ban 75 „ 16 „ 1918/19-ben 84 „ 8 „ 1919/20-ban 104 „ 4 „ 1920/21-ben 115 „ 4 „ 1921/22-ben 133 „ 13 „ 1922/23-ban 142 „ 21 „ 1923/24-ben 149 „ 21 „ 1924/25-ben 142 „ 34 „ 1925/26-ban 140 „ 31 „ 1926/27-ben 159 „ 42 „ 1927/28-ban 173 „ 31 „ A rendszeres tanítás megkezdésétől kezdve minden évben az írni-olvasni és számolni nem tudó felnőttek részére esti tanfolyamok tartatnak - úgyszintén az ún. továbbképző esti tanfolyamok, melyeknek célja az általános műveltség terjesztése mellett a hazafias és vallás-erkölcsi érzés ápolása - a tisztaság iránti érzék fejlesztése és az egészség mikénti kímélése és óvása. A kertészkedés oktatására rendelkezésre áll az iskolával kapcsolatos gazdasági kert, míg a testedzés és általában a torna sportűzés céljára van az iskola köteleseknek 3000 m nagyságú játszó terük, az iskolán kívüli ifjúságnak pedig 2V2 kat. hold nagyságú sportpályája, a melyek mindenkor erősen látogatottak. A testnevelési törvény megjelenése után Ormospuszta az első helyen van azok között, a hol a „Levente Egyesület" megalakul és a 78 főnyi levente csapatban csakhamar intenzív sportélet alakul ki, ami annak tulajdonítható, hogy a bányatelep közönsége megértette az intézmény fontosságát. 1925-ben, az országos egységes foglalkozási tervezetek hiánya dacára, tervszerű kiképzés folyik az egyesületben, az 1926-ik év