Hadobás Sándor szerk.: Szénbányászat Izsófalván (Izsófalva, 2006)

A szénbányászat krónikája

ször a bányatelek védnevét viselték. Ezek közül a következők voltak a jelentősebbek: Új-Remény tárók (1884), Remény-akna (?), Kornél-táró (1881), Mátyás-akna (1882), Pál-táró (1883), £/ra7iaakna (1883). Katonai térképek tudnak az Olga- és Vilmos-tárókról is. A szállítást lóvontatású vasúttal oldották meg az Ormos patak keleti oldalán, amelynek a Kornél-bánya környékén volt átrakó állomása. A bányák összetermelése becsült adatok szerint évi 15 ezer tonna körül mozgott. * Az 1905. év jelentette a fordulópontot a disznóshorváti bányászat történetében. Ekkor szerezte meg a Magyar Altalános Kőszénbánya Rt. a terület szénjogainak nagyobb részét. Jóllehet az itt kitermelt szén mennyisége nem volt jelentős, a disznóshorváti bányászat a rendkívül olcsó termelés következtében potenciális versenytársat jelentett a Sajó-völgyben monopolhelyzetre törekvő MÁK számára. Mindenképpen fontos volt tehát a terület megszerzése, amelyet előbb húsz évre szóló bérletként képzeltek el a MÁK vezetői, oly módon, hogy a termelést egy bizonyos szinten befagyasztják. Később azonban megváltozott a helyzet, részben azért, mert Sárkány Kornél már nem elégedett meg a bérbeadással, hanem anyagi helyzetének megromlása következtében az eladásra kényszerült, részben pedig azért, mert a MÁK által időközben végzett kutatások rendkívül kedvezőnek találták a művelési lehetőségeket. A vásárlás lebonyolítása után nyitották meg a Máriatárót, amely az Emília- és Mátyás-aknától délkeletre feküdt. 1917ben pedig a MÁK érdekeltségű Borsodi Szénbányák Rt. Megkezdte az Ella-lejtősakna mélyítését is a Mária-táró közelében. Még korábban, 1908-ban két lejtősakna nyitásának a munkálatai kezdődtek az időközben szintén megszerzett Rudolf bányatelken. Mivel ez a két akna a később egyre csökkenő szénkeresletet bőségesen kielégítette, a MÁK felhagyott a többi disznóshorváti bányájának müvelésével. 1926-1940 között csak Rudolfon folyt termelés. A Sajókaza szénbányászatában jelentős szerepet játszó Radvánszkyaknak Disznóshorváton is voltak birtokaik, nevezetesen Ormospusztán, amely a középkorban falu volt, és a hódoltság ide-