Hadobás Sándor szerk.: Szénbányászat Izsófalván (Izsófalva, 2006)

Disznóshorvát - Izsófalva - Izsó Miklós

felében Lyka Károly és Fülep Ferenc tanulmányai emelték véglegesen arra a helyre Izsó alakját és művészetét, amely őt megilleti. Későbbi kutatói közül kiemelkedik Soós Lajos és a miskolci Goda Gertrud, akik több tanulmányt és egy-egy könyvet szenteltek Izsó Miklósnak. Disznóshorváton meglehetősen későn, csak az 1930-as évek elején tudatosult, hogy a falu milyen nagy embert adott a hazának (Izsó neve korábban sem volt teljesen ismeretlen a helybeliek előtt, de gyakorlatilag semmit sem tettek emlékének ápolásáért). Istók László tanító 1931-ben, születésének 100. évfordulója alkalmából kezdte meg az Izsóra vonatkozó emlékek gyűjtését a községben és a sárospataki kollégium irattárában. Későbbi szívós ismeretterjesztő munkája oda vezetett, hogy 1950-ben a község Izsófalvára változtatta a nevét, így tisztelegve nagy fiának emléke előtt. Ennél szebb példája talán nem is lehet a megbecsülésnek. Később a község számos jelét adta annak, hogy itt eleven és tartalmas az Izsó-kultusz. Utcát, intézményeket neveztek el róla, 1968-ban felavatták mellszobrát (Szabó Gábor alkotása), 1980ban emléktáblát helyeztek el annak az épületnek a falán, amelynek a helyén egykor szülőháza állt. 1992 óta minden év szeptemberében, születésnapja kezdetével Izsó Miklós-emlékhetet rendeznek színvonalas kulturális programokkal, alkalmanként pedig különböző rendezvényekre kerül sor a művészre való emlékezés jegyében. A település küldöttsége minden évben legalább egyszer Budapestre látogat, és koszorút helyez el a szobrász síremlékénél. A szülőhely szerény hozzájárulásaként az Izsó-kutatás hoz megjelentették a róla szóló írások bibliográfiáját (1994). A Millennium alkalmából 2000-ben új, szebb, méltóbb helyre, a Millenniumi Emlékparkba helyezték át izsófalvai mellszobrát. A helyi Izsó-kultusz betetőzéseként 2001. szeptember 15-én megnyitották a régóta tervezett Izsó Miklós Emlékházat, amelyben a művész életét és munkásságát ismerhetik meg a látogatók több eredeti munkájának bemutatásával. Ugyanekkor leleplezték az 1862-ben készült, Egressy Gábor színművészt ábrázoló márvány portréjának bronz másolatát, így végre köztéren is látható Izsó-alkotás szülőfalujában.