Hadobás Sándor szerk.: Szénbányászat Izsófalván (Izsófalva, 2006)

Disznóshorvát - Izsófalva - Izsó Miklós

nűleg szerepet játszott az is, hogy anyai rokonsága a környéken élt. 1849. február 26-án önkéntesként a szabadságharc katonájának állt. Mint honvéd hadnagy, 19 ütközetet harcolt végig. A visszaemlékezek szerint mindig kitűnt bátorságával, példamutatásával. A nagysallói ütközetben súlyosabban megsebesült. A világosi fegyverletétel után egy ideig szülőföldjén bujdosott, majd menekülnie kellett, mert kényszersorozással császári katonának akarták vinni. 1850-ben ismét Rimaszombatba került, s újból Jakovetz Antal kőfaragó-mester műhelyében vállalt munkát. Itt hozta össze a sors a városban visszavonultan élő neves szobrászművésszel, Ferenczy Istvánnal, aki felismerte tehetségét, szorgalmát, és 1853-56 között félbemaradt műveinek befejezése közben a szobrászat alapjaira és a márványfaragás sok szaktudást igénylő, nehéz mesterségére tanította. 1856-ban Ferenczy bizonyítványt állított ki Izsó számára, mely szerint nála 3 évig a „képfaragást gyakorolta", s ebben ügyesnek és szorgalmasnak bizonyult. 1857-ben hamis iratokkal Bécsbe ment, ahol neves mestereknél fejlesztette tudását. Gasser szobrász 1859-ben rábízta gróf Széchenyi István mellszobrának márványba faragását. (A szobor későbbi, már teljes egészében Izsó munkáját dicsérő változata, amely a nevét egy csapásra ismertté tette, ma is látható Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémia székházában.) Tehetségére felfigyeltek a Bécsben tanuló magyar egyetemisták, és létrehozták Krajcáros Egyletüket, abból a célból, hogy Izsót - s rajta keresztül a hazai szobrászművészetet - támogassák. E szerény alapítvány tette lehetővé számára, hogy 1859 őszén beiratkozzon a korabeli Európa legjobb művészképzőjébe, a Müncheni Művészeti Akadémiára. Itt évfolyama legjobb hallgatója volt. 1861 nyarán hazalátogatott. Rajzvázlatokat készített Bugacon, majd Pesten megmintázta a Búsuló juhász első változatát. Modellként - juhásznak öltözve - testvére, a színész József'volt segítségére. Eötvös József biztatására és erkölcsi támogatásával a honvágyat és a nélkülözést tovább vállalva visszatért Münchenbe. 1861ben carrarai márványból itt készült el máig legismertebb szobra, a Búsuló juhász. 1862-ben a mostoha hazai viszonyokat vállalva Pesten telepedett le. Neves kortárairól mellszobrokat mintázott.