Dr. Izsó István: Szemelvények a középkori montanisztika magyarországi történetének írott forrásaiból (Rudabánya, 2006)

III. A felső-magyarországi bányavidékre vonatkozó források

Györgyöt, Osvaldot, Márton papot, Tamást, Dénest és Jánost, és statuálja azt nekik királyi adomány címén". Augusztus 24-én a konvent bizonyítja, hogy a királyi ember augusztus 10-én kiszállt a zemplénmegyei Kisbánya birtokhoz, és nevezetteket a szomszédok meghívása mellett bevezette annak a birtokába királyi adományként. MOL 2001. DL 13567. 1442. január 28. - Erzsébet királyné Giskra Jánost nevezi ki a hadsereg fővezérévé, aki megszállva tartja a szepességi városokat, és egészen 1462-ig uralja az egész felvidéket. Kachelmann III. kötet 43., ABT I. 46. 1487. december. - A hét felső-magyarországi bányaváros Kassán szövetségre lép egymással, és statútumot alkot közös bírósági fómmukról. A statútum rendelkezései kivonatos formában a következők

75

: 1. Ha egy város ügyében egy vagy több város ítélkezik, és az ellen senki sem emel szót, akkor a város a döntést fogadja el, és viselje azon város vagy városok ezirányú költségeit, ahová ügye utaltatott. 2. Ha a legrégibb város - Gölnic - meghívja a többi várost, és csak a bányavárosok nagyobbik része jön el, akkor is olyan érvénnyel határozhatnak, mintha mindnyájan együtt lettek volna. 3. Ha 2-3 város döntést hoz, és ez ellen valamelyik szembeszegül, akkor minden városnak 9 márka dénárt köteles megfizetni. 4. Ha a város maga ítélkezik, az ítélet ellen fellebbező fél 9 márka dénárt köteles megfizetni. 5. „Régi szokás és jog szerint" a városok rangsora sorrendben a következő: Gönicbánya, Szomolnok, Rudabánya, Jászó, Telkibánya, Rozsnyó és Igló. 6. A városok örök engedelmességet esküdnek a városok szövetségének. 7. A bányászok minden viszályában a bányamester ítélkezik, súlyos ügyeknek azonban a városi tanács elé kell kerülniük. AltaHajnóczi József és Sivák István fordításainak felhasználásával.