Dr. Izsó István: Szemelvények a középkori montanisztika magyarországi történetének írott forrásaiból (Rudabánya, 2006)

III. A felső-magyarországi bányavidékre vonatkozó források

„...megadtuk nekik a hatalmat, hogy érceket és fémeket keressenek a bányákban, s a találtakat kibányásszák és a saját használatukrafordítsák, épségben hagyván a mi jogainkat...". E jog alapozza meg a későbbiekben több földbirtokos család

74 bányászati jogosítványait is. 1312. - I. Károly megerősíti a szepesi szászok kiváltságait. Az oklevél már összesen 39 települést sorol fel, és megemlíti az iglói hutákat is. A király 1317-ben újabb oklevelet ad ki, melyben már 42 település szerepel. 1344. - A települések közül 24 szövetségre lép egymással, és 1370 körül megalkotják közös jogkönyvüket, a Zipser Willkühr-t. 1412. - Zsigmond király 13 települést elzálogosít Ulászló lengyel királynak. Ezek a települések csak 1772-ben kerülnek vissza a Magyar Királyság fennhatósága alá. Szentpétery IT. kötet 1. füzet 116., FCD V. kötet 1. rész 132-135. és IX. kötet 3. rész 562., AKO IV. kötet 634. sz., Wenzel 1880. 97., Demkó I. kötet 134-135., KBM. 1310. - A szepesi káptalan oklevele, amely a Krompach és Richnov Szepes vármegyei települések területének megosztására vonatkozó egyezségről szól, említést tesz arról, hogy a szerződő felek azzal egészítették ki egyezségüket, hogy a megosztott terület bármelyikén található bányákat a birtokmegosztás ellenére közösen fogják birtokolni. FCD VEI. kötet, 1. rész, 384-386., AKO n. kötet, 916. sz., KBM. 1312. december 20. - A szepesi káptalan előtt Botiz comes testvére, Miklós és társai bizonyos bányajövedelem haszonélvezetében („ videlicet fodinas minerarum aspacio triuum annorum potencialiter occupassent") Márk cornes fiai által történt háborításuk ügyében előterjesztést tesznek. HOM VB. kötet 368-369. 1315. - Gölnicbánya városa a terület földesuraként megalapítja Merényi (Wagendrüssel, Szepes vármegye). FCD Vin. kötet, 5. rész 97-98. Pl. a Berzeviczy, Szentgyörgyi vagy Rozgonyi családok esetében. 90