Dr. Izsó István: Szemelvények a középkori montanisztika magyarországi történetének írott forrásaiból (Rudabánya, 2006)

II. Az alsó-magyarországi bányavidékre vonatkozó források

1518. december 31. - A selmeci levéltárban őrzött szerződés szerint a Glanzenbergen található bányák művelését már jelentősen akadályozza a víztelenítés elégtelensége. A szerződés szerint a glanzenbergi Grindschacht részesei megállapodnak Meister Hans besztercebányai bányagépésszel egy vízemelő gép felállításáról. ABT I. kötet 102-103. és 405-406. 1522. június 16. - Mária királyné biztosítja Selmecbánya városát jóakaratáról, és egyben tudatja, hogy meghagyta Thurzó Elek királyi kincstárnoknak és körmöci ispánnak, hogy a várost privilégiumai birtokában tartsa meg. MOL 2001. DL 47460. 1522. - Egy kimutatás szerint a Selmecbányán működő 43 bányamű, 5 kohó és 5 érczúzómű összesen 918 munkást foglalkoztat. Az okirat a korábbi adatokhoz képest jelentős növekedésről számol be. Benda I. kötet 343. 1525. április 24. - Mária királynő a selmeci arany- és ezüstválató műhelyt tartozékaival együtt Beheim Bernát kamaragrófnak adományozza, és az okmányt II. Lajos is megerősíti. ABT I. kötet 116., Schmidt I. kötet 92. 1526. - Egy okirat szerint a glanzenbergi bányák nagy termelékenysége ellenére a bányatársulatok egymás közötti vitája olyanynyira elmérgesedik, hogy Körmöcbánya, Besztercebánya, Bakabánya, Bélabánya és Újbánya követeinek hosszas közbenjárása szükséges az indulatok lecsillapításához. ABT I. kötet 123. 2.7. Újbánya (Königsberg - Bars vármegye) 1346. július 6. - I. Lajos király „Gutái János fia Gutundorphi Jánosnak és Domonkos fia Péternek", a királyi udvar apródjainak kérésére, hü szolgálataik jutalmául adományozza a Pilis megyei Tynna birtokot. János és Péter Tynna birtok fejében átengedik a