Dr. Izsó István: Szemelvények a középkori montanisztika magyarországi történetének írott forrásaiból (Rudabánya, 2006)

II. Az alsó-magyarországi bányavidékre vonatkozó források

1433. - A selmeci bányaigazgatóság levéltárában őrzött kézirat megemlékezik arról, hogy Libetbányát a husziták csaknem elpusztították, és a város bányákba menekült lakóit füstbe fojtották. A városban és környékén a bányaművelés egészen a Thurzók színre lépéséig szünetel. ABTI. kötet 41. 1500. - Zahlwein János és György besztercebányai polgárok újranyitják a libetbányai bányákat. ABT I. kötet 80. 2.6. Selmecbánya (Schemnitz, Schebnitz - Hont vármegye) 1156. - „Castrum de Bana" (Selmecbánya várának) első okleveles említése. Knauz I. kötet 109-110. és FCD IV. kötet, 2. rész, 367-368. 1217. - II. András király 300 márka ezüstért megvásárolja Sándor ispántól a királyi főpohárnokmesteri hivatalt, és azt a Szentföldre vele menni készülő Lőrincre ruházza. A pénzösszeg kifizetéséről úgy rendelkezik, hogy azt „ de redditibus, qui nobis in Bana soient prouenire" („...azokból a jövedelmekből, amelyek Bana-n szoktak járni a számunkra... " ) kell fedezni. FCD III. kötet, 1. rész 205-206., Hóman 29., MBÉT I. kötet 39., KBM. 1222. - Selmecbánya újabb okleveles említése („qua ex villa Bana itur ad ciuitatem íauriensem") az esztergomi káptalan bizonyságlevelében. FCD UI. kötet, 1. rész 357-361. 1241. - IV. Béla privilégiumlevele Selmecbánya királyi várát (ad Castrum olim regium Bana) említi. FCD VII. kötet, 1. rész 278. 55 Fordította Tóth Péter. 70