Dr. Izsó István: Szemelvények a középkori montanisztika magyarországi történetének írott forrásaiból (Rudabánya, 2006)

II. Az alsó-magyarországi bányavidékre vonatkozó források

1493. január 28. - „Chakthornya-i Ernwsth János" pécsi püspök panaszt tesz Báthori István országbíró előtt, hogy Mátyás király vagy húsz évvel azelőtt erőszakkal vette el az ő édesapjától, Ernwsth János kincstartótól a Novozolium (Besztercebánya) területén fekvő Newsthollen és Althsthollen nevű bányákat, melyek a király halála után Corvin Jánosra szálltak, aki most is birtokában tartja őket. A panaszlevél alapján a bányabirtokot a következő évben visszakapja. 1494. december 26. - Emust János 22 évre bérbe adja Thurzó Jánosnak besztercebányai városi és bányabirtokait. A szerződést 1515-ben újabb 5 évre, majd 1522-ben további 18 évre megújítják. Wenzel 1880. 167., Wenzel 1883. 651-654. és 657-659., 68-70., MOL 2001. DL 102263. és MOL 2001. DL 37677., ABT I. kötet 77. és 92., Paulinyi 1933. 96., Benda I. kötet 322. 1494. - Corvin János herceg összes besztercebányai bányabirtokát Thurzó Jánosra és fiára, Györgyre ruházza. A szerződést II. Ulászló is megerősíti. 1498. június 5-én Corvin János panaszt tesz a királynál, melyben a besztercebányai bányákat is felemlíti. Wenzel 1883. 622-627., HOM IV. kötet 438-444. 1495. március 16. - Thurzó János és fia, György megköti az első - Besztercebánya bányászatára és hetente 300 mázsa réz termelésére alkalmas kohók építésére vonatkozó - üzleti szerződését Fugger Ultikkal, Györggyel és Jakabbal. A szerződésben rögzítik, hogy amint a besztercebányai kohók elkészülnek, a krakkói kohót fel kell hagyni. A szerződés szerint a költségeket a Fuggerek fedezik, a nyereségen pedig egyenlő arányban osztoznak. A két család már korábban felállított a thüringiai Sanct Georgenthalban egy rézhámort, és amíg a besztercebányai kohók elkészültek, az érc zömét itt dolgozzák fel. 1499-ben Esztergomban és 1503-ban Budán a két család újabb szerződéseket köt, melyben a gölnici és szomolnoki bányák kivételével - melyeket Thurzó magának tart fenn - az egyezséget minden bányaműre kiterjesztik, és szabályozzák az darusítást is. 1503 februárjában faktorátust is létrehoznak Budán a rézkereskedelem bonyolítására.